Sztanyiszlavszkij: Cselekvő elemzés - Korszerű színház 6-7. (Budapest, 1960)

III. A darab és a szerep megismerésének folyamata (Elemzés)

Amikor Jágo megtudta a történteket, elhatárolta, hogy nem enged. Hitt benne, hogy még nincs minden elveszve, hogy ha városra szóló botrányt csinálnak, Othello nem ússza meg szárazon a dolgot és talán felsőbb parancsra a házasságát is felbontják.

És valljuk be, Jágo okosan gondolkozott. Bizonyára igy is történt volna a dolog, ha a házasság nem esett volna egybe a háborúval. Othellora nagy szüksége volt most Velencének. Ebben a kritikus helyzetben nem volt lehetséges,hogy az állam fölvesse a házasságbontás kérdését...

Jágo lecsillapodva tért vissza a fiatal házasokhoz, gratulált nekik, velük együtt kacagott, vigadott és bolondnak nevezte magát. Desdemonával még azt is sikerült elhitetnie, hogy az imádott tábornok iránti féltékenységből viselte magát olyan ostobán az első pillanatban, amikor megtudta a házasságuk hirét. Jágo ezután Rodrigohoz rohant..."

Rodrigo-Vjuncov rugalmasabbnak bizonyult Govorkovnál. Azonnal beleegyezett, hogy hősét kereskedővé fokozzák le, annál is inkább, mivel Rodrigo egyetlen olyan vonására sem tudott rámutatni, amely előkelő származásáról tanúskodott volna. Bármily ostoba legyen is egy arisztokrata, annak az elkényeztetett, kifinomult környezetnek legalább valamiféle nyomát meg kell találnunk benne, amelyben az illető forgolódik. Ami Rodrlgot illeti, mulatozásokon, verekedéseken és utcai botrányokon kivül semmi más tulajdonságát nem tudtuk kihalászni a darabból. Vjuncov nemcsak hogy megtalálta a Torcov-kijelölte vonalat, hanem sikeresen szövögette tovább a rendező elképzeléseit Rodrigo életkörülményeiről. Rodrigo élete, kettőjük elképzelése alapján, a következőképpen alakult:- "Kicsoda Rodrigo? - kérdezte Torcov. - Szerintem nagyon gazdag szülők fia.Szülei földbirtokosok voltak és termékeiket Velencébe szállították eladásra. Itt az értük kapott pénzért bársonyt és más luxuscikkeket vásároltak. Árue- 67 -