Sztanyiszlavszkij: Cselekvő elemzés - Korszerű színház 6-7. (Budapest, 1960)

I. Első ismerkedés a szereppel

Torcov bizonyára azt várta, hogy felolvasása után szenvedélyes vita fog kerekedni - mi azonban közömbösek ma­radtunk. Ez természetesen nem tetszett neki.- Hogyan gyújtsam fel magukat? - kérdezte. - Hogyan rántsam ki álmodozásukból és passzivitásukból? Most úgy kellene, hogy veszekedjenek, vitázzanak, tiltakozzanak, ki­abáljanak, követeljék, hogy olvassam fel ismét és ismét a darabot. Fontos lenne, hogy élvezzék a müvet. Ez is pompás ut lenne a színdarab és a szerep megismeréséhez. A szinészi szenvedély a művészi alkotás mozgatója. A szenvedélyes vonzalom szülte elragadtatás érzékeny kriti­kus, éles szemű nyomozó és kiváló vezető a lélek mélységei felé. Ha a színészek a színdarabbal való első megismerkedé­sük után szabadjára engedik művészi szenvedélyüket, ha vi­táznak, kicserélik véleményüket, szenvedélyesen védekeznek és támadnak, ha újra elolvassák akár az egész darabot, akár csak részleteit, ha felidézik egyes jeleneteit, ha uj és uj szépségeit fedik fel egymás előtt, ha kiabálnak, ha hévül­­nek, ha el akarják játszani egymás elől az összes szerepe­ket, ha rendezésről vitáznak, ez mind nagyon jó, hagyni kell. Az elragadtatás és a szenvedélyes vonzalom a színda­rabhoz és a szerephez való közeledésnek legjobb eszköze. A szinészi tehetség egyik fő tulajdonsága, a belső technika egyik fő feladata, hogy a szinész fel tudja éb­reszteni érzelmeit, akaratát és értelmét. ..........13..... év Ma a szininövendékek és a tanárok beszélgetése a prog­ram. A színház előcsarnokában gyülekeztünk. Nagy, zöld posztóval leteritett, ünnepélyes külsejű asztalhoz ültünk le. Az asztalon papírlapok, ceruzák, tollak, tinta és más- 26 -

Next

/
Thumbnails
Contents