Sztanyiszlavszkij: Cselekvő elemzés - Korszerű színház 6-7. (Budapest, 1960)
I. Első ismerkedés a szereppel
zonyoa részei között természetes rokonság áll fenn. Az Othelloval történt első megismerkedésük után a színdarabnak csak egyes mozzanatai hullottak a lelkűkbe, vésődtek emlékezetükbe, a többi részt r*g sötétség borltja, az még maguk számára idegen. Csak itt-ott látni homályos körvonalakat, de líég lehetetlen felismerni a tárgyakat. Az ilyen részletbenyomáeok, érzelemtöredékek, úgy szóródnak szét a darab egészében, mint fényfoltok vagy mint az oázisok a pusztaságban. i>*t a folyamatot - amikor egy mUvéaal alkotás egyes foltokból, véletlenül aegérzett mozzanatokból születik meg - a művészet többi ágánál is láthatjuk. Elmondok erre egy példát az Irodalomból. Csehov megígérte két színésznek, hogy jó színdarabot Ír nekik, jó szerepekkel, A kát színész egyike szenvedélyes horgász volt, másika pedig szenvedélyes fűrdőzőt minden alkalmat megragadott, hogy megmártea magát vízben - fürdőkádban, medencében, folyóban vagy tengerben. Csehov képzeletében már látta őket a színpadon: az egyik horgászik a folyóparton, a másik fürdik a folyóban - vagyis a színpadon kivül. Héhány nap múlva Csehov ünnepélyesen közölte velük, hogy a fürdőzőnek amputálták a karját, de az továbbra is szenvedélyesen billiárdozik megmaradt fél karjával. A horgász pedig öreg lakáj lett, aki pénzt gyűjtöget ée kölcsönöket adogat úrnőjének, egy idős, Monte-Carlo örömeit kiélvezett dámának. Egyszer a lakáj bement a városba, dé elfelejtette kikészíteni félkarú urának a nadrágját. Az ur, a nadrágra várva egész nap az ágyban feküdt. Aztán Csehov képzeletében megjelent egy nyitott ablak, amelyen át virágzó oseresznyefaágak hajoltak be a szobába. Ezekből a foltokból nőtt ki aztán a csodálatosan szép Cseresznyéskert, amely hamarosan Cseresnyéskertté változott, mert a szónak ez a régiesebb alakja világosabbá tette Csehov előtt is a szép, de felesleges luxust, amely akkor már kikopott az orosz áletből. Véssék jól emlékezetükbe és jegyezzék fel a szindarab- 22 -