Sztanyiszlavszkij: Cselekvő elemzés - Korszerű színház 6-7. (Budapest, 1960)

VI. Az eredmények összegezése

Megmondhatom előre - nem! Erőszakoltan tömködték volna be a szöveg szavait és mondatait mechanikusan emlékezetükbe beszélő apparátusuk izmaiba. Eközben a szöveg értelme feloldódott volna és eltűnt volna; a szöveg a feladatoktól és a cselekvésektől függetlenül létezett volna.

Most hasonlítsuk össze módszerünket azzal, ami bármely más színházban történik; felolvassák a szöveget,kiosztják a szerepeket azzal a figyelmeztetéssel, hogy a harmadik vagy tizedik próbára a színészeknek betéve kell tudniuk szerepüket,összeolvassák a színdarabot, majd valamennyien felmennek a színpadra és szereppel a kezükben játszani kezdenek. A rendező megmutatja elképzeléseit, a színészek megjegyzik, a próbák egy meghatározott szakaszában elveszik a színészektől a szerepeket és a színészek a súgóra támaszkodva beszélnek,ami g be nem magolják a szöveget.Amikor minden a helyére kerül, hogy ne kenjék el és ne hadarják el szerepüket, sietve kijelölik az első házi főpróba napját és kibocsátják a plakátokat. Ezután jön az előadás, "siker" - és a kritikák. A színdarab iránti érdeklődés természetszerűleg lanyhul s a szerepet most már csak "iparos", kontár módjára ismételgetik előadásról-előadásra.

118