Brecht, Bertolt: A színházról - Korszerű színház 4-5. (Budapest, 1960)
Etűdök színészek számára
ze meg és tegye érzékelhetővé őket, mert a figurának és mindennek nem ennyire belehatolnia kell a közönségbe, mint inkább feltűnnie neki. 58. Â azinész tanulásénak együtt kell haladnia a többi színész tanulásával, figuraépitésének a többi figura építésével. Mert a legkisebb társadalmi egység nem az ember, hanem két ember. Az életben is kölcsönösen építjük fel egymást. 59. Itt adódik egynémely tanulság színházainknak abból az erkölcstelen szokásából, amelynek alapján az uralkodó színész, a sztár azáltal is "kiemelkedik", hogy az összes többi színésszel kiszolgáltatja magát: figuráját úgy teszi félelmetessé vagy bölccsé, hogy kényszeríti a partnert: tegye a magáét rettegővé vagy figyelmessé stb. Már csal: azért is, hogy ez az előny mindenkinek kijusson és ezzel a rnü nyerjen, a színészeknek a próbákon időnként szerepet kellene cserélniük partnereikkel, hogy a figurák megkapják egymástól, amire egymástól szükségük van. De az is hasznos a színészek számára, ha figuráikkal másolatban vagy más alakításokban találkoznak. Ha a figurát egy ellenkező nemhez tartozó személy játssza, úgy a figura nyilvánvalóbban fogja elárulni nemét, ha egy komikus játssza, tragikusan vagy komikusán, akkor uj aspektusokat nyer. és mindenekelőtt: ha a szinész is továbbfejleszti az ellenfigurát, vagy legalább helyettesíti ábrázolóikat, akkor biztosítja az olyannyira döntő társadalmi álláspontot, amelyből figuráját bemutatja. Az ur csak annyira ur, ahogy szolgája engedi stb. 61 -