Brecht, Bertolt: A színházról - Korszerű színház 4-5. (Budapest, 1960)
A színjátszás egy olyan új technikájának rövid leírása, amely elidegenítő hatást vált ki
A V-effektus célja, hogy elidegenítse azt a társadalmi gesztust, amely ott van minden folyamat mélyén. Társadalmi gesztuson annak a társadalmi viszonynak mimikái és gesztusbeli kifejezését értjük, amelyben egy meghatározott korszak emberei állnak egymással. A folyamat társadalmi érvényű megfogalmazását, a társadalomhoz intézett hadüzenetének megnyilvánulását könnyíti meg, ha az egyes jelenetek számára elmeket találunk. Ezeknek a elmeknek történelmi jelleget kell kapniuk. Ezzel eljutottunk egy döntő technikai elemhez: a históriáéi áshoz . A színésznek a folyamatokat történelmi folyamatokként kell játszania. A történelmi folyamatok egyeSPTi, átmeneti, meghatározott korszakokhoz kötött folyamatok.Az emberek magatartása e folyamatok során nem valami általánosan emberi, változhatatlan magatartás; meghatározott sajátosságai vannak, bizonyos elemeit a történelem menete túlhaladta vagy túlhaladja, és a mindenkori következő történelmi korszak a maga álláspontjáról bírálatnak veti alá. Az állandó fejlődés elidegeníti számunkra az előttünk születettek magatartását. A színésznek mármost ugyanazt a távolságot kell elfoglalnia a jelen eseményeihez és magatartási módjaihoz, mint amilyet a történelemiró foglal el az eseményekkel és a magatartási módokkal szemben. El kell idegenítenie számunkra ezeket a folyamatokat és személyeket. A mindennapnak, a közvetlen környezetnek folyamatai és személyei a mi szemünkben valami természetes, mert megszokott jelleget kapnak.Elidegenítésük arra való, hogy szemünkben feltűnővé váljanak. A tudomány már gondosan felépítette annak technikáját, hogy általánosan elfogadott, "maguktól értetődő",soha kétségbe nem vont folyamatokkal szemben állandó ingerültséggel viseltessünk; semmi ok nincs rá, amiért a művészet ne vehetné át ezt az oly végtelenül hasznos magatartást. Ez a magatartás a tudomány területén az 36 -
