Ohlopkov, Nyikolaj: Dráma és játéktér - Korszerű színház 1. (Budapest, 1959)

-41-planok legyenek, kizárólag azért, mert a premierplan nehéz!

A nézőtéren elhelyezett játéktereken a színész a nézők szemének "kereszttüzében" áll. Sokszorosan szükség van a szinész állandó tevékenységére. A szavak Jelentősége kidomborodik - pajzsra emelkedik, hallhatóból szinte láthatóvá lesz. Nemcsak a fülekhez, a szemekhez is kell szólni.Nem lehet a szőveget"elmormogni,"nem lehet köznapisággal beszennyezni. Különös jelentőséget nyernek a szavak. S ha e szavakat a szerző Jól válogatta meg, s jól átgondolta,akkor a néző minden kiegészítés nélkül megérti őket. Ebből a szempontból mérhetetlenül értékes tapasztalatokat szereztünk Leonov A kertész és az árnyék o. darabjának bemutatásakor. Az előadást a nézőtér közepén elhelyezett kerek dobogón tartottuk. Fontos, hogy semmi fölösleges dolog ne zavarja a művészt. Ne zsúfoljuk tele a színpadot köznapi kellékekkel. Két-három tárgy mindent elárul a néző képzeletének. Könyörgök, ne ültessünk valódi erdőt a színpadon. Ne építsünk valódi házakat és kerítéseket, s ne vigjünk oda igazi lovakat sem. Egy-két jelzéssel el lehet intézni a dolgot. Ahogyan Szavraszov tanította Levitánt: "ügy fesd le a természetet, hogy a pacsirták ne látsszanak a vásznon, de hallassák az énekük. Ez a legfontosabb."

Igen, ez a legfontosabb. Ezt már rég tudja legtöbb rendező. Nem ebből ered-e vajon az a törekvésük, hogy darabjaikban realista képzeletszerü - 8 é g legyen. Megvan ez a tényező a Tovsztonogov-Bœzulajev rendezte Optimista tragédiában és a A róka és a szőlő előadásában; megvan Nyemirovics-Danosenko több opera-rendezé— sében és a MHAI néhány előadásában /különösen érdekes Dmitrijev Anna Karenina rendezése/; megvan ez a realista képzeletszerüség az utóbbi évek több előadásában: a Vahtangov Színházban é3 a kievi Lesza Ukrainka Színházban,megvolt Fjodorov Lear királyában, Zavadszkij igen érdekes Beláthatatlan messzeségek rendezésében, Akimov és Flucsek tehetséges előadásaiban és még sok más munkában.

I