Ohlopkov, Nyikolaj: Dráma és játéktér - Korszerű színház 1. (Budapest, 1959)

-28-kor az Ilyen müvek előadásának formája mellett foglalkozni kell az építészeti feltételekkel is, a darab színhelyének, a játéktérnek uj szerkezetével is. Ezeknek az építészeti feltételeknek a maguk részéről a darab szellemét kell szolgálniuk és ki kell egészíteniük az adott színházi együttes - a drámairó, a rendezők, a színészek és a díszlettervezők - mondanivalóját.

Milyenek voltak a gyakorlatban ezirányu szerény kísérleteim? Milyen magvakat használhatják fel a szinházak?Mitől kell óvakodniuk?

Már említettem legelső,1921-es "tömegjáték"-rendezésemet.

Több, mélyen szocialista tartalmú, jelentős témájú és nagyméretű dramatizált müvet és színdarabot rendeztem 193o-193í> között a moszkvai Healista Színházban. Ennek a színháznak volt Moszkvában a legkisebb színpada, s nézőtere mindössze 325 férőhelyes volt. Miután odakerültem, a színházban minden uj előadáson megbontottuk a "dobozszinpadofés minden alkalommal különbözőképpen helyeztük el a nézők között, körülöttük, /sőt felettük is/ a különböző formájú és rendeltetésű játéktereket. A sor3 valósággal gúnyt Űzött velem: a városi térre rendezett "tömegjáték" után, a "Buffo- Misztérium" nagy méretei után, a film után, ahol semmi sem korlátozott, most egy morzsányi színpadot,egy 325 férőhelyes nézőteret kaptam rendezői álmaim megvalósításához!

Igen fontos tehát, hogy azonnal felismerjük a fiatal rendezők egyéni sajátosságait! Hiszen egy más rendező nálam tizszerte, százszorta jobban rendezhet, de kamarajellegü darabokat, azokat a finomművű rajzokat, amelyektől úgy el vagyunk ragadtatva, ha művészi miniatűröket látunk. Vegyük csak sorra Csehov, Maupassant, Mark Twain, O’Henry, Saroyan apró miniatűrjeit. Milyen gyönyörűek,lehelletfinomak ezek, telve mély életigazságokkal, milyen költőiek, milyen ragyogó hangulatfestők... Vagy ismerkedjünk meg Nyekraszov /őszi unalom/ és Gorkij /Gyerekek/ zseniális egyfelvonásosai-