Ohlopkov, Nyikolaj: Dráma és játéktér - Korszerű színház 1. (Budapest, 1959)

-17-vészi alkotások aár elértek.

Ibsen Nórája látszatra csak családi eseményről szól, s mégis, messze túllépi a "család" kereteit. Ez a történet nem többet, s nem kevesebbet mutat be, mint magát az egész burzsoá társadalmat. Közismert dolog, hogy az olyan látszólag "családi" téma, amelyben egy ifjú ember csalódik a szeretett lányban, akinek gazdag családja jóval tekintélyesebb férjet szerez... nem más, mint olyan történet, amelynek segítségével Gribojedov megrajzolta "Az ész bajjal Jár" c.darabjában kora társadalmának jellemző képét. Egy, a tiszti életből származó anekdota, amelyben egy tábornok féltékenységében annyira elvesziti eszét, hogy megöli feleségét»Cin- | tlo novellájának ez az anekdótája alapot szolgáltatott Shakespearenek, hogy megalkossa korának egyik leghatalmasabb filozófiai müvét, amelyet Othello cimen ismerünk. 3 a Hamlet megírásának története? S Dosztojevszkij müveinek keletkezési története? S az anekdota, amelyre Gogol az I.Miklós alatti Oroszországról szóló lángeszű vigjátékát, a Revizort alapozta? És Csehov, L.Tolsztoj, Osztrovszkij darabjai? És Gorkij szinmüvei? stb. stb.

Vajon a "legtöredékesebb" történetek általánosítása, tipizálása és "felnagyítása" a mély filozófiai gondolatokig kizárólag a klasszikus realizmus előjoga? Kihez illenének a legnagyobb, a legmélyebb filozófiai és szociális általánositások, ha nem a szocialista realizmushoz? Kiemelhetjük sajtónk hasábjairól bármelyik jelentős erkölcsi tettet vagy erkölcsi érdemet, s olyan müvet alkothatunk belőle, amely bemutatja egész társadalmunkat a maga ellentmondásaival és politikai, filózófiai, erkölcsi és társadalmi problémáival együtt. Jelentős problémáivá 1. A legjelentősebbekkel, s a legfőbbekkel.

S a hangsúly nem is annyira a tehetségen van. A hangsúly ez esetben az élet jelenségeinek mély, újfajta,következetesen művészi szemléletén van. Ez esetben - s főként ez esetben - jelentkezik, sajnos, leginkább a naturalizmus