Pinera, Virgilio: Két vén ijedős. (Dráma két felvonásban) - Drámák baráti országokból 16. (Budapest, 1985)
TOTA: (Rlmánkodva.) De miért? De miért? TABO: Mert megijesztett. TOTA: (Nevetve) Látja? Látja? (Innentől mindketten kezdenek fölállni) TABO: (Üvöltve) Ijedtében fog meghalni. TOTA: (Üvöltve) Maga, maga! TABO: (Üvöltve) Tudom! Tudom! ? ■ TOTA: (Üvöltve) Ölje meg maga! TABO: (Üvöltve) Mivel? Mivel? TOTA: (Üvöltve) Egy...! Egy izével! TABO: (Üvöltve) Mondja már ki! Mondja már ki! TOTA: (Üvöltve) Hát egy nemtudommivel! TABO: (Üvöltve) De én nem tudom, mi egy nemtudom mi! Nem tudom! TOTA: (Üvöltve) Akkor dögöljön meg! TABO: (Üvöltve) Beledöglök egy nemtudommibe! (Összecsuklik) TOTA: (Belerúg) Na, ebből elég. Iszonyú késő van. (A színpad megint megvilágosodik) TABO: (Föltápászkodik) De Tota, még hátra van, á, még hátra van... TOTA: (Félbeszakítja) Hagyjuk holnapra, összeesem a fáradtságtól. TABO: (Könyörögve) Tota, még hátra van a befejezés, tudod, hogy azt úgy szeretem, egyedül az ér benne valamit. Na,, Tota, ne legyél ilyen velem, tedd meg a kedvemért. 59
