Pinera, Virgilio: Két vén ijedős. (Dráma két felvonásban) - Drámák baráti országokból 16. (Budapest, 1985)

halni, csak tessék, halj meg.

TABO: Hogy te milyen okos vagy, édes; mint a seggem szüretkor. (Szünet) Hát mondd: ha egyszer rühelled a tejet, akkor miért nem pecsenyét eszel?

TOTA: Hogy nekem mennyi ökörséget kell végighallgatnom! Szóval egyek pecsenyét? És te komolyan azt hiszed, hogy az én koromban lehet pecsenyét enni vacsorára? Hát menten megütne a, guta, ahogy megenném. (Szünet) Nem, fiacskám, ha az ember még élni akar egy kicsit, már amennyit lehet, ugye-, és szeretné még halottasdit játszani, akkor össze kell húznia magát.

TABO: Én csak azért szóltam, mert hogy panaszkodtál. Nekem

nagyon jó a, tej. (Szünet) Te, szerintem a mai játék istenien sikerült. Látod, még új dolgokat is mondtam.

TOTA: Csak néztem! Egész elámultam. Már vártam, hogy elrontod

valamivel, de akkor úgy seggbe rúgtalak volna! De tényleg nagyon jól sikerült.

TABO: És mit szóltál a tepsihez? Mikor az jött volna, hogy

„És most keresztény temetésben részesítjük őket"... -eszembe jutott a tepsi. Sokkal hatásosabb, nem?

TOTA: Haláli volt, de azért, akár hiszed, akár nem, a hideg

futkosott a, hátamon.

TABO: A hátadon?

TOTA: Igen... Mintha, kirázott volna a hideg.

TABO: És miért?

30