Pinera, Virgilio: Két vén ijedős. (Dráma két felvonásban) - Drámák baráti országokból 16. (Budapest, 1985)

(Gondolkodik) Paco! Hogy miket műveltél vele. (lerakja, a fényképet) Hány évet éltetek is együtt? Ötöt? Hatot? Mennyi pénzedbe került? Ott volt az az autó, amit neki adtál. Arról mesélj valamit,'édes.

TOTA: (Hisztérikusan) Hallgass! Paco belefulladt a La Manchecsatornába. Nyugodjék békében. És most már csak mi maradtunk, te meg én. Te meg én, és te folyton csak félsz, Tabo, igen, félsz-, hogy előveszem, mert ha előveszem, akkor aztán neked harangoztak, Tabo. Na gyere ide, gyere, előveszem neked. (Nagy léptekkel megindul az ágy felé)

TABO: (Kiabálva) Ne, Tota, kérlek, ne. Bocsánatot kérek, amiért szóba hoztam Pacot. (Könyörög) Hadd vagdossam a képeket. Sok embert el kell még égetnem, Tota. Ha most elkezdünk játszani, nem lesz időm, hogy minden képet kivágjak az újságból. Megigérem, hogy Pacot nem égetem el. Esküszöm. (Fogja a fényképet és darabokra tépi) Látod?

T OTA : (Aki közben odaért az ágyához, letérdel, kivesz a táskájából egy tükröt, és édeskés hangon Tabóhoz fordul) Befejezted? Vagy van még valami okádék, amit ki akarsz adni magadból? Még valamit Pácéról?

TABO: Már befejeztem, Tota, befejeztem.

TOTA: (Tabónak) Akkor kukucs, Tabócska.

TABO: Bocsáss meg, de most nagyon el vagyok foglalva. Mit

akarsz?

9