Plenzdorf, Ulrich: Legenda a végtelen boldogságról. Játék a hasonló című regény nyomán - Drámák baráti országokból 15. (Budapest, 1985)

/ÉN/ De ő éppúgy eltűnt, mint Paul. Collie

Paula második férje volt, vagy is az a férfi, akitől a második gyereke született, a kisfiú, akit négy éves korában egy taxi gázolt halálra. Épp Paula ajtaja előtt, ez volt a legtragikusabb a dologban. Paulának csak ki kellett néznie az ablakon. Helyes kölyök volt. Pufók és vidám. Közvetlenül a taxi alá futott. A moziból jött, a délutáni előadásról. Paula gyakran engedte el moziba a gyerekeket. Mindig azt mondta, jobb, ha a moziban vannak, mint ha az utcán csavarognak. Persze, magára is akart maradni. No és ezenkívül nem kellett fizetniük. A mozi a hátsó udvarunkban volt és a tulajdonos gyerekkora óta ismerte Paulát. Ott, ahol most a betonon kivül az égadta világon semmi nincs, régen egy csatornanyilás volt a macskaköben, abba folyt a kisfiú vére. A kis test köré krétakört húztak, mielőtt elvitték. Még egy fél év múlva is látható volt ez a krétavonal.

A Singer utca minden lakója kikerülte ezt

az ivet. En magam még ma sem megyek keresztül rajta. A betont egyszerűen fölé öntötték. Negyvenhárom április ötödikéről hatodikára virradó éjszakáján, ezt a napot

6