Plenzdorf, Ulrich: Legenda a végtelen boldogságról. Játék a hasonló című regény nyomán - Drámák baráti országokból 15. (Budapest, 1985)

PAULA Még nálam is. ÉN Mindent megtett, amit csak tehetett, és mindent eltűrt, amit csak tűrhetett, csak­hogy Pault visszakapja. /Paula kilép a kapuján. átlép az alvó Paulon./ Ilyenkor Paula igy szólt: Azelőtt szép rendesen köszönt nekem és azt mondta: szeretlek. /Paul felesége elébejön Paulának, tiszte­letteljesen kikerüli és különböző hasz­nálati társakkal Paulhoz lép./ Ha hagyod, hogy ezt igy folytassa, meg vannak számlálva napjai a küszöböd előtt; gondolom, ezt te is világosan látod. Va­lamit tenned kell. A legjobb lenne, ha elcserélnéd a lakásod az alatta lévő üz­lethelyiséggel, akkor Paulnak az utcán kell feküdnie, és ez még itt, a Ginger utcában sem megy. Vagy még jobb lenne, ha egyszerűen odaköltöznél Safthoz. Akkor megnyugodna szegény pára. SAFT Paula asszony! Röviden és tömören, én üz­letember vagyok, és nem tudok hetekig tá­vol maradni a műhelyemtől. De ma vasárnap van, ma szabadnapot engedélyeztem magamnak és kimegyek a dácsámba - magával együtt, 46

Next

/
Thumbnails
Contents