Plenzdorf, Ulrich: Legenda a végtelen boldogságról. Játék a hasonló című regény nyomán - Drámák baráti országokból 15. (Budapest, 1985)
PAULA Mindennek igy kellett történnie, PAUL Ez babona, Paula, ne keverd össze a dolgokat,,, Ami a fiúval történt, az merő véletlen volt. Te nem tehetsz róla, és más sem tehet róla. Bármely napon megeshetett volna, PIESLING Aligha, Egy bizonyos Paul úr, aki összeszürte vele a levet, felelőtlen módon faképnél hagyta s olyan bonyolult lelkiállapotba kergette, amellyel ez az egyszerű fiatalasszony nem tudott megbirkózni, ami persze, korántsem csökkenti Paula asszony felelősségét felügyeleti kötelességének súlyos elhanyagolása vonatkozásában, PAULA /Safthoz/ Ugy-e már rég meg akarta mutatni a műhelyét? PAUL Mit jelentsen ez ezzel az abroncsos mukival? Az a férfi az apád lehetne, A nagyapád, Paula! Még néhány év és a pasas már nem fog tudni,,. Bevásárolsz vele! /Paul előveszi a pisztolyát, átkarolja Paulát, erőszakkal akarja elhúzni Safttól, Szinte valamennyi szereplő beleavatkozik. Paultól elveszik a pisztolyt. Paulát kiszabadítják és visszaadják Saftnak,/ ÉN Ez persze csak legenda! PIESLIIíG Az elvtárs nem tartozik azok körébe, akik-38
