Plenzdorf, Ulrich: Legenda a végtelen boldogságról. Játék a hasonló című regény nyomán - Drámák baráti országokból 15. (Budapest, 1985)

/ÉN/ Ő ia ott volt mindkét temetésen. - Egyéb­ként Paul sem járt sokkal jobban a szép feleségével. Ő is úgy ért haza egy napon, hogy férfit talált nála X PAUL FELESÉGE Légy észnél,Paul. Ne légy már olyan sze­rencsétlen. TÁNCTANÁR Legyen már észnél, kedves... Paul úr. Hivatásos táncversenyző vagyok, az NDK Táncszövetsége versenytánc szekciójának elnökségi tagja. A testemmel keresem a kenyerem. PAUL FELESÉGE Hagyd már abba, Paul, hagyd már abba! Vagy váljunk el! Váljunk el most rögtön. ÉN Paulnak esze ágába se jutótt, hogy bántal­mazza a férfit. Csupán össze akarta csoma­golni a holmiját, ahogy illik. PAUL Még elképzelni is nehéz! Hogy egy férfi idáig zuhanjon! Idegen pofát talál a fe­leségénél, és erre semmi más nem jut e­­szébe, mint hogy a holmiját összecsomagol­ja. PAUL FELESÉGE Én soha nem akartam ilyesmit csinálni. De tehetetlen voltam. A sors akarta igy. Egyszerűen nem bÍrtam ki. Hiszen nem va­gyok fából! Mindig az a rövid szabadság! És három évről soha nem volt szó! 10

Next

/
Thumbnails
Contents