Plenzdorf, Ulrich: Legenda a végtelen boldogságról. Játék a hasonló című regény nyomán - Drámák baráti országokból 15. (Budapest, 1985)

U PAULA X Viszontlátásra. Eli Azután ott állt a batyujával ás várta, hogy Collie érte jön, de az nem jött. Paula taxit hivott. Tiz perc múlva otthon volt, ahol ajándék várt rá. Az ő drágalátos Collie-ja és egy lány, akik összefonódva aludtak a hálószobában. /Zene./ PAULA Collie alul pucér, a lány fölül, mindketten rettentő boldogok, én meg itt állok lee­sett állal! ÉN /Paula leteszi batyuját, megragadja Collie-t. aki menekül előle, és pofozza, rúgja, ahol éri./ Ki innét! Kifelé! Takarodj, te... bakkecs­ke! Bakkecske! Kifelé! Disznó kutya! Állat! Paula sok mindent el tudott viselni, de ezt már nem. PAULA Mig én a kórházban fekszem és majd meg­­döglöm, addig te... COLLIE Paula, megnézhetném legalább a gyereket? ÉN De később Collie rendszeresen eljött, meg­nézte a fiát, és megköszönte Paulának, hogy olyan jól gondoskodik róla. És amikor a kisfiú már elég nagy volt, elvitte a Prá­terbe, a gyerek minden hintára felszállha­tott, és később még tartásdijat is fizetett. 9

Next

/
Thumbnails
Contents