Hacks, Peter: Múzsák. Négy jelenet - Drámák baráti országokból 14. (Budapest, 1983)
/COSIMA/ nemzettük? WAGNER: Egy valóságos gyermek! No még ez is hozzá... COSIMA: Szerelmem, ha ellenkezel is, ha tiltakozol is, én egyetlen percig sem tudlak nélkülözni. És nem teszek le rólad. Életemben csak két férfit szerettem: apámat és téged. Tudom, hogy nem vagyok szép. Azt is jól tudom, hogy az arcom, profilból nézve, rendkivül hasonlít egy birkáéhoz, mégpedig egy himbirkáéhoz. Nos, azt mondják majd, hogy Dante-prof il, és a világ el lesz tőle ragadtatva. /Térdreesik./ Sem szépség, sem belső érték nem ad nekem jogot a szerelmedre. Egyedül a szerelmem ragadja el tőled a tiédet. Hallgass meg! WAGNER: Nos, mindehhez még féktelen is vagy. /BüIow« béna karja alatt a Merlin-partiturával. belép a piros ajtón./ COSIMA: Elcsúszott a nyakravalód. Engedd meg, uram és parancsolom, hogy újra kössem. WAGNER: Hagyd ezt, Cosima. Ne babrálj örökké rajtam. COSIMA: Maradj már nyugton. WAGNER: Tehát szarvazzuk fel továbbra is. Hiszen igazad van, mit is tehetne ellenünk? Ez az északnémett heréit, ha. Ez a zongorakivonatkészitő. /Meglátja Bülowot./ Elég volt, hagyd már abba. Ne babrálj örökké rajtam. COSIMA: . Kérlek, hadd tegyem meg neked ezt a szolgálatot. BÜLOW: Szajha. Hogy én, egy Bülow, hogy vehettem el egy szajhát abból a szajhafészekből! Most aztán úgy kell nekem. /Elájul./ WAGNER: Hans, kedves Hans, én ártatlan vagyok. Engem megtámad tak. /Elbújik./ COSIMA: Egy kis tartást, kedves íérjemuram. Méltóságodon alul lenne, hogy hátrányosan értelmezz egy olyan élethelyzetet, amely nem a te szemednek 49
