Hacks, Peter: Múzsák. Négy jelenet - Drámák baráti országokból 14. (Budapest, 1983)

/HOYER/ Gusti urat és engem... de hiszen nem szabad célozgatnom. Szóval, akkor azt mondta: repülsz, Charlotte, éspedig visszavonhatatlanul.

GOETHE: És?

HOYER: Hát igen, aztán este ittunk együtt egy pér üveggel, és utána aztán megint jóban voltunk.

GOETHE: Most azonban komolyan gondolta.

HOYER: Hát aztán, titkos tanácsos ur, az se számit. Hiszen nem az asszonyka fizet ebben a házban.

GOETHE: Riemer!

/Riemerr bejön./

GOETHE: Diktálok.

/Riemer előkésziti az Írószerszámot. Hoyer hallgat« Goethe diktál./

Bizonyítvány. Charlotte Hoyer asszonyt a mai nappal, ezernyolcszáztizenegy március húszadikával állásából haladéktalanul elbocsátjuk, és róla a következő véleményezést adjuk ki.

/Hoyer hallgat./

Charlotte Hoyer két évig szolgált a házamban. Mint szakácsnő megfelel, és időnként engedelmes, udvarias, sőt behizelgő modorú. Magaviseleté azonban olyannyira változékony, hogy a végén már egészen elviselhetetlenné vált. Rendszerint csak sajáti akarata szerint kegyeskedik cselekedni is, főzini is; önfejű és dacos...* /Belepillant abba, amit Riemer irt, és tovább diktál'./ Dacos, tolakodó, goromba, és azokat, akiknek parancsait meg kellene fogadnia, igyekszik mindenféle módon kifárasztani. Nyugtalan és alattomos, bujtogatja cseléd társait, s ha azok nem tartanak vele, megkeseríti életüket. Egyéb hasonló hibák mellett

* Itt hiányzik kb. 20, igen nehezen leforditható sor: Goethe egy német helyesírási szótárban keresgél és abból idéz.

/A ford./

16