Hacks, Peter: Múzsák. Négy jelenet - Drámák baráti országokból 14. (Budapest, 1983)

HOYER: Av előírásnak pedig meg kell lennie.

GOETHE: Hát akkor cselekedj is eszerint.

HOYER: Én? Hát mi közöm nekem ehhez?

GOETHE: Hisz végeredményben felmondásban vagy, Charlotte.

HOYER: Ugyan már. Most tréfál velem.

GOETHE: Tudod jól, hogy igy van.

HOYER: Én, felmondásban? És nem rákom be például minden

este a meleg téglát az ágyába?

GOETHE: Egyáltalán nem’ akarok meleg téglát. Már tizszer

megmondtam neked. A meleg, amit az ember nem sajátmaga gerjeszt, egészségtelen meleg. Az ember dolga, hogy megteremtse azt a környezetét, amelyben élni tud. A világ csak azt adja vissza, amit előzőleg belefektettünk.

HOYER: Nem szereti a forró téglát?

GOETHE: Nem.

HOYER: Na jó, de akkor is marad éppen elég munka.

GOETHE: Hiszen tudom, hogy megvan benned a jóakarat,

Charlotte. És segiteni is akarok rajtad, amilyen becsületesen csak tudok.

HOYER: Hiszen tudtam én, hogy nem fog nekem felmondani

a titkos tanácsos ur.

GOETHE: De hiszen már felmondásban vagy, Charlotte.

HOYER: Én? Nem, hát ez tényleg újság számomra.

GOETHE: A feleségem husvétra elbocsátott téged a szolgálatunkból.

HOYER: Ugyan, a felesége, hiszen ismeri: hol azt mondja,

hol amazt.

GOETHE: Lehet, hogy túlságosan lágyszivii, és elnézőbb,

mint amilyennek lennie kellene. De ha egyszer rászánta magát, hogy felmond neked, akkor biztos, hogy komolyan is gondolta, amit mondott.

HOYER: Ettől az ég óvjon! Hiszen már eddig is felmondott,

nem is egyszer.

GOETHE: Azt mondod, többször?

HOYER: Az ám, példának okáért a múlt ősszel, amikor a

15