Zorin, Leonyid: Házasságtörés. Vígjáték két felvonásban - Drámák baráti országokból 13. (Budapest, 1983)

/NOCSUJEV/ jöngött, szenvedett! Ravasz róka maga!

ANNA: Lényegében ez igazi idill.

PALCEV: Kész Uovagregény.

NYINA: Pastorale.

NOCSUJEV: Az orromnál fogva vezetett! S kit? Egy Nocsujevet!

JULIA: Ó, Zara!

SZIROMJATNYIK: Álljunk körbe! Fogják meg egymás kezét!

NYEPOTOCKIJ: Az emberek táncolnak, az istenek nézik.

/A nők és férfiak kört formálnak, körtánc alakul ki a ritmusra őrülten táncoló Gyina és Valetov körül. A zene teljes erőből harsog. A sarokba rejtőzött Rafaeljevék zavartan figyelik az általános jókedvet, vidámságot./

Függöny.

5. jelenet

Pályaudvari váróterem. Az asztalnál Valetov.

VALETOV: Mikor jutok el ismét Pokrovszkba? Egyáltalán

eljutok-e még? Senki sem tudja.

/Beszalad Rafaeljev/

Uramisten! Maga?! Rafaeljev?

RAFAELJEV: Még senki?

VALETOV: Miért, kinek kellene még itt lennie?

RAFAELJEV: Mindenkinek. Mindjárt jönnek, /megtöri! a homlokát/ Voltam a szállodában is. Már nem volt ott»

VALETOV: Fújja ki magát! Bort? Vagy egy kis söröcskét?

RAFAELJEV: Ugyan már, bor! Alig értem ide...

VALETOV: Jó korán eljöttem a szállodából. Szeretem a

pályaudvarokat, barátom. Valahol mélyen romantikus lélek vagyok...

RAFAELJÉT: Valetov! Maga tönkretett minket!

40