Zorin, Leonyid: Házasságtörés. Vígjáték két felvonásban - Drámák baráti országokból 13. (Budapest, 1983)

GYINAï Gyina Svec vagyok.

VALETOV: A bemondónő?

GYINA: Honnan tudja?

VALETOV: Hallottam a hangját. Csak hol is?...

GYINA: Később elárulom.

VALETOV: Miért nem most?

GYINA: Mert nekem igy tetszik. Kicsit kínzóm még.

VALETOV: De miért?

GYINA: Magam sem tudom. Enyhén bolondos vagyok.

VALETOV: Vagy úgy.

GYINA: Ilyen a természetem. Kérdezze meg Nocsujevet.

NOCSUJEV: /kihúzza magát/ Nocsujev vagyok.

VALETOV: Ismerős a neve!

NOCSUJEV: Már magának is? Itt elég rossz a hírnevem. A

hölgyek feketelistára tettek.

VALETOV: Szegény emberi

NOCSUJEV: Cipelem a keresztemet.

VALETOV: Az Isten majd megsegíti. Úgy tűnik, már mindenkinek bemutatkoztam.

GYINA: Talán lesz még egy kis meglepetés is.

NOCSUJEV: De az is lehet, hogy nem.

VALETOV: Újabb rejtély.

GYINA: Majd meglátja.

NOCSUJEV: De mondom, lehet, hogy nem.

LEVKOJEV: Kérem, meséljen nekUnk, mi van Moszkvában?

PALCEV: Milyen szelek fújnak mostanság, milyen irányzatok uralkodnak?

SZIROMJATNYIK: Általában mi újság odafenn? Miről beszélnek? VALETOV: A tendencia a lehető legdinamikusabb. A tudomány felfelé ivei. A művészet, erőt gyűjt. Készülődik a minőségi ugráshoz. Ami pedig a vezetést illeti, lehetőség szerint támogatni fogja a helyi kezdeményezéseket.

LEVKOJEV: Ezt már régóta mondják.

VALETOV: Egy ismerősöm mondta ezt nekem, hires szabadgondolkodó; nagyon közel áll a vezető körök-40