Zorin, Leonyid: Házasságtörés. Vígjáték két felvonásban - Drámák baráti országokból 13. (Budapest, 1983)
/RAFAEUEV/ előérzet vagy akár csak a futó gyomorgörcs reális következményekkel járhat. NYEPOTOCKIJ! Ezek jól ismert jelenségek. Az egyik ismerősöm, munkaidő alatt, az Íróasztalánál hirtelen valami kellemetlen csikarást érzett. És mi történt? Mint később kiderült, a főnöke éppen abban a pillanatban irta alá a felmondólevelét. RAPAELJEV! /szemrehányóan/ Azért ezt nem vártam magától. LEVKOJEVí /Nyepotockijnak/ Az igazat megvallva, nem értem, milyen párhuzamot lát ön az ismerőse - minden bizonnyal hanyag, lusta ember, aki rászolgált az elbocsájtásra - és egy szerelmes asszony idegessége között? RAFAELJEV: Ezt nem vártam. NYEPOTOCKIJ: Bocsánatot kérek, mindezzel csak azt akartam jelezni, hogy a tudományban még jócskán vannak fehér foltok. RAPAELJEV: Hogy finoman fogalmazzak, elég meggondolatlan hasonlat volt. LEVKOJEVí Kétségkívül. S bár én, a magam részéről, semmiféle misztikus és agnosztikus dolgot nem helyeslek, mégis kénytelen vagyok elismerni, hogy a női szív különös világ. És ebben az értelemben meg tudom érteni a felesége állapotát. RAPAELJEV: El kell mennem, megnézem, mi van vele. Mellette a helyem. Nem is búcsúzom, /elmegy/ JULIAí /Nyepotockijnak/ Érzéketlen egy ember maga! NYINA: Megpenészedett, besavanyodott a kis patikájában. NYEPOTOCKIJí Tőlem beszélhetnek, Amerikában a patika fontos közéleti centrum. NYINAí Mit tud maga a közéletről? Merem állítani, hogy én többet értek hozzá. Akárhogy is, de én, mint népi ülnök... NYEPOTOCKIJí De képzeljék csak, van egy városka Amerikában, 19
