Saeger, Uwe: Elrepülni - Drámák baráti országokból 12. (Budapest, 1987)

TINA - Nem mindegy? (Hűvösen, mintegy odavetve, miközben alig tudja elfojtani a sírást.) Valahol azt olvastam, hogy az első szerelem mindig a látszatok miatt megy tönkre. Mert olyankor az ember még nem tanulta meg, hogy csaljon, vagy szebben kifejezve, alkalmazkodjon. Aztán, az első megalkuvás után már könnyű, attól kezdve az egész élet úgyis csak egy sírig tartó hazugság. Az ember nap mint nap becsapja önmagát, és boldog, ha már maga se veszi észre.

SILKE - (a táblára mutat) Ezt kéne leírnod! Aztán vagy dicsérőt kapsz érte, vagy fegyelmit.

TINA — Te figyelj: szünet után ments ki engem. Mondd, hogy rosszul lettem, megfájdult a fejem. Vagy még jobb, ha azt mondod, hogy a hasam, akkor senki se érdeklődik tovább.

8.a kép

(Hangok, amelyek az állomásra tartó TINÁT kísérik. Két férfi.)

II. FÉRFI - Ez a rohadt tömegközlekedés! Nem lehet itt már semmiben se bízni. Két órán keresztül rinyáltam, hogy hasogat a fogam, a végén elengedtek a dokihoz, és azt hittem, elcsíphetem a tegnap esti film ismétlését — és tessék!

I. FÉRFI — Be kéne írni.

II. FÉRFI - Képzeld el, ha tényleg fájna...

I. FÉRFI — Odanézz! Nem ismerős ez a pipi?

II. FÉRFI — (füttyent) Azannyát! Ez a korsó is elindult a kútra.

ANYA — Odahaza meg azt mondja, lyukas órája volt.

FÉRFI — Ha egy lány ilyenkor erre megy, ott már mese nincs.

II. FÉRFI - Hát nem ezt mondtam?

FÉRFI — Hű, ha ezt valahogy be lehetne táplálni a Brockba! Ne mindig csak ő köpjön a más levesébe. Mindjárt kisebb lenne a mellénye.

FELESÉG — Mit akarsz, tegnap már megkapta a magáét.

FIATAL FÉRJ— Nézd csak, ahogy riszálja magát! Tudja ez, mit akar.

FIATALASSZONY — Látszik, hogy nem először csinálja.

ÖREGEMBER — (TINÁval szembe jön, majd utánanéz) Kislány, kislány, ezt azért mégse kéne... Hallod?... Á, öreg, jobb, ha nem ártod bele magad. Te is megéltél egyet-mást. Bizony, nekünk is végig kellett járni a magunk poklát. így van ez a tapasztalattal. Van, akinek bottal verik a fejébe, van, akibe csizmával tapossák, és van, akinek szavakban adják

33