Saeger, Uwe: Elrepülni - Drámák baráti országokból 12. (Budapest, 1987)
TINA — Akkor is a húgod. És az nem lehet, hogy ha a... a szerelmem húgának születésnapja van, akkor én ne küldjék neki valamit. STEFAN — Ezt igazán szépen fejezted ki. (Fiatal házaspár.) A FIATALASSZONY — Na, a szomszédban nemsokára eljegyzést ülnek. A FIATAL FÉRJ — Ugyan, hol tartanak manapság eljegyzést. A FIATALASSZONY — Brockéknál. Ott még adnak a régi rendre. A FIATAL FÉRJ — Boldog lehet az öreg egy ilyen vővel. A FIATALASSZONY — Erről kár is vitázni. Az anya és a fiú, az két külön dolog. És különben is, jól néznénk ki, ha a mi korunkban valaki felháborodna az ilyesmin. TINA - Na, megérkeztünk. Igazán meg mered kérdezni? STEFAN — Miért ne? Nem most járok itt először. (Tina ki akarja nyitni az ajtót, de az zárva van. A lány értetlenül áll, Stefannak se tud mit mondani, így hát hívja a szüleit, mire Brock meg is jelenik a küszöbön.) BROCK - Gyere be, Christina! Gyere csak! (Tina engedelmeskedik, és hagyja, hogy apja becsukja az ajtót közte és Stefan között.) Te pedig, fiam, menj szépen haza. (A furulyaszó elhallgat.) Majd túl leszel rajta, és egy szép napon meg is fogod érteni. Ezt a barátságot le kell zárni. STEFAN — Nemsokára itt a szünidő. Tina meg én el szerettünk volna utazni valahová. Csak egy pár napra. Akárhová. Most akartam megkérdezni... BROCK - Majd találsz valami más programot. Egy ilyen jóképű fiú... TINA - De apa, hát mit akarsz, miket beszélsz itt? BROCK - Indíts, be a házba! Egy-kettő! Mit értesz te ebből? BROCKNÉ — (hangosan) Christina! Gyere be szépen, kislányom! BROCK — Segítened kell anyádnak, nem hallod? Te pedig menj el szépen, fiacskám. így a legokosabb. Egy férfi nem pusztul bele az ilyesmibe. TINA - Apa, de hát mit jelent ez az egész? BROCK - (nem tudja tovább türtőztetni magát) Mit képzeltek ti ketten? Hogy az ember nem lát, nem hall semmit, vagy hogy nem képes gondolkodni? A felnőtt ember attól lesz felnőtt, hogy vannak tapasztalatai. Akarsz továbbtanulni? Akarsz. Akarsz előbbre jutni az életben? 12