Radzinszkij, Edvard: Néró és Seneca korának színháza - Drámák baráti országokból 11. (Budapest, 1983)

NÉRÓ De Tigellinus azt mondta# •• Addig nem vehetem fe­leségül Poppaea Sabinát, mig él a feleségem, Oo­­tavia# Elválni nem lehet tőle, mert a császári család sarja# SENECA (halkan) Ó istenek#•• NÉRÓ Ó Poppaea Sabina teste#•• Fekszik a fürdőben kü­lönleges péppel bekenve, amelyet szamártejjel ke­vernek# Hogy fényes legyen a bőre#.# A szájában masztixfadarab. Hogy illatos legyen a lehelete# (kiabál) És nem hajlandó lefeküdni velem, Senecal (Venushoz) Nem vagy hajlandó a császárral hálni, amig él Octavia? (Venus nevet) Micsoda gyötrelem! (Venus fülébe súg) De Tigellinus azt mondta##. (Venus nevet) Nézd, tanitóm, rögtön jókedvű lett az én Poppaea Sabinám. (Venus kacéran nevet) Ol­vasd fel az Octaviáról szóló leveledet! Az én Poppaeám ég a vágytól, hogy hallja!..# SENECA (erőszakolt nyugalommal) "Luciliusom! Baiaéból visszatérve borzalmas hir fogadott# A császár pa­rancsára meggyilkolták az erényes Octaviát". Venus nevet. NÉRÓ (Venust simogatja) Ó boldogság, ó gyönyör! Poppaea megajándékozott a kegyeivel (Venus enyelgő neveté­se) Ó hogy tud Poppaea Sabina szeretni... Olvass csak tovább! Tetszik neki a leveled! SENECA "A szerencsétlen Octaviénak kezén, lábán megnyi­tották az ereket. De a félelemtől meghűlt benne a vér és alig csordogált sebeiből. Ekkor, hogy ha­lálát siettessék, forró fürdőbe ültették. Hogy kö­­nyörgött az életéért! De mindhiába. Az volt a bü-55

Next

/
Thumbnails
Contents