Radzinszkij, Edvard: Néró és Seneca korának színháza - Drámák baráti országokból 11. (Budapest, 1983)

SENECA (változatlan egykedvűséggel olvas) "Én mégis bizalommal tekintek a jövőbe. Bizom benne, hogy a neveltetés, amelyben császárunk részesült, megteszi hatását... 0 hányszor beszélgettünk vele az erényről, az istenek és hősök nagy tetteiről, a dicső Athén hagyományairól... Éppen ezért a reggeli felhők láttán is hiszem, hogy derűs napunk lesz. Néró kitombolja magát, és Róma nagy császárt kap. Hiszen a legfontosabbat már elértük: Néró olyan császár kiván lenni, aki visszaadja a szenátusnak a jogot és hatalmat, amelytől Tiberius, Caligula, Claudius megfosztotta."

NÉRÓ Tigellinus viszont azt mondta... (elneveti magát)

Az ám, ki fogja Tigellinust alakitani a komédiánkban?... Te nem is találkoztál vele, Seneca?

SENECA Nem, császár.

NÉRÓ Soha?... Ejnye, ejnye! Sok éve éltek Rómában mind

a ketten, egymás mellett, és nem találkoztatok. (Ámorhoz) Tigellinus szerepét bárki eljátszhatja, Seneca nem ismeri... (haragos képet vág) En vagyok Tigellinus! (Venus és Ámor nevet.) Különben... Tigellinus hamarosan itt lesz maga is... És sikerrel eljátssza majd a szerepét... Ezt elhiheted, tanitóm... Siess tehát az olvasással, Seneca.

SENECA "A legfőbb teendő: türelmesen és állhatatoséin meg

kell magyarázni Nérónak, miben nincs igaza. Nemrég kemény vitába keveredtem vele a hosszú kimaradásokért meg az éjszakai kicsapongásaiért."

NÉRÓ No hiszen, későn mentem haza... Éjszaka a városi

hidon túl kirúgtam egy kicsit a hámból. Na és?... Ráijesztettem néhány kései járókelőre. Na és?... Verekedés közben leszúrtam néhány alakot. Na és?

43