Radzinszkij, Edvard: Néró és Seneca korának színháza - Drámák baráti országokból 11. (Budapest, 1983)

(SZENÁTOR-LÓ) tori viadalI (nyerit)

NÉRÓ Hát van annál szebb, mint a római szenátori ékesszólás művészete?*•• Az ám, mi is lesz még az én Neróniámon? A figyelem középpontjában természetesen az élőképek állnak majd, képek az istenek és hősök életéből. Elsőnek bemutatjuk Pasziphaé krétai királyné házasságtörő viszonyát a bikával, amelyet Poszeidón küldött. Ezt a számot nagyon kedvelik a római nézők. Pasziphaé szerepét természetesen erre a szajhára osztottam. (Venus röhög) Mellesleg szólva, a Nerónia után tüstént összehívom a szenátust, és ez a kis kurva elfoglalja az erényes Rubiria, a Vesta-szüz helyét... No és utána, a Szerelem élőképe után bemutatjuk a Hősiesség élőképét: a "Prométheusz kinszenvedését".

Ez lesz az egész látványosság fénypontja... Előtte persze én fogom felolvasni Aiszkhülosz halhatatlan tragédiáját, a "Leláncolt Prométheuszt". Közben ezt a Prométheuszt, aki lelopta az égből a tüzet az emberek számára és megtanított bennünket a művészetekre, keresztre feszitik. Először az volt a tervem, hogy hűen követjük a legendát: hatalmas sziklát állítunk az aréna közepére, hozzáláncoljuk Prométheuszt és úgy kínozzuk, pontosan a hagyományok szerint... De aztán úgy találtam, hogy a szikla kissé mesterkélt, túl régimódi. Prométheusz kínszenvedésének élethünek kell lennie. Ezért úgy döntöttem, hogy korszerű pózban fog kínlódni : keresztfán. Óriási ötlet, igaz? No és a keresztrefeszités meg az én felolvasásom után, százezer lelkes szurkoló szemeiéttára Prométheusz megkezdi kinszenvedését. Elsőnek Héphaisztosz isten döfi át a testét dárdával. Aztán egy idomított holló fogja marcangolni a máját...

És itt ütköztem a legnagyobb nehézségbe... Sze-24