Prokofjeva, Szofja: Beszélgetés tanuk nélkül. Színmű 2 felvonásban - Drámák baráti országokból 10. (Budapest, 1983)

FÉRFI Azt mondod, Gyimka?

NŐ Moat aztán hogyan telefonáljon?

(azünet. A NŐ dermedten nézi a FÉRFIT)

Azt hitted, hogy. . .

(ajtócaengő. Mind a ketten dermedten állnak. A FÉRFI továbbra ia azoroaan fogja a NŐ kezét. Iámét caengetnek az ajtón.)

FÉRFI Be vagyok keritve. . . Elkéatem!. . .

NŐ Engedj, kinyitom.

FÉRFI Nem mégy sehova! És hallgass, egy szót se!

NŐ (ki akarja tépni magát) Megbolondultál? ki kell

nyitni! Mit gondolnak, miért nem nyitunk ajtót. .

FÉRFI HaIgaaa !

NŐ (viaakodik) Őrült vagy, fáj! Kiceavarod a kezem!

Engedj, engedj !

(kiszabadítja az egyik kezét éa megüti a FÉRFIT. A FÉRFI a azoba hátterébe penderiti. A NŐ az ajtóhoz rohan. A FÉRFI megragadja. Újból caengetnek az ajtón, raáaodazor, harmadszor, a csengetés egyre hangosabb, erőszakosabb)

Nyisd ki ! Nyisd ki !

FÉRFI Nem nyitom! Nem! Soha!

NŐ (kiált) Valentyin!. . . Valentyin!. ...-f üggöny-83