Prokofjeva, Szofja: Beszélgetés tanuk nélkül. Színmű 2 felvonásban - Drámák baráti országokból 10. (Budapest, 1983)

nem, mindig ia sejtettem, hogy különb vagy, mint amilyennek mutatod magad. Rám nem gondolsz, neked Gyimka a fontosabb. De hogy mit jelentene neki az idegen család, az meg sem fordul a fejedben. Én azonban tudom: egymással versenyezve kényeztetnétek, elhalmoznátok ajándékokkal. Megvennétek neki mindent, amire nekem nem futja. Szemet hunynátok a zűrjei fölött. És ezek a zűrök egyre súlyosabbá válnának, gaztettekké dagadnának abban a gazdag házban, ahol a tisztesség csak látszat. Valentyinnel kettesben mi még meg tudnánk fogni. Legalább valamennyire. Valentyinnal. • • Istenem. • •

(A FÉRFI visszajön a teáskannával, tölt magánk)

FÉRFI Késő este nem iszom erős teát. A kávétól tudok

aludni, az erős teától nem. Vicces, mi? Mondd már, hogy menjek a fenébe. Valahogy olyan nehezen indulok útnak. Kényelmes itt nálad. Kedvem volna itt maradni. Az idő is olyan undok.

NŐ (elszántan) Meg kell tudnod valamit. Én Valentyint. . .

FÉRFI (a szavába vág) Megértelek, nagyon is megértelek.

Tudom hogy van ez.

(szünet)

Nem kaptál kedvet egy csésze teához? Olyan fáradtnak látszol. (Teát tölt a NŐNEK) Lekvárt kérsz bele?

NŐ Nem.

FÉRFI (lenyalja a kanalát) Ez valóban nem rossz. Az

öregasszonyok még tudnak lekvárt főzni. Nem kapkodják el, lassú tűzön főzik. Rézüstben.

(a NŐ hallgat)

76