Prokofjeva, Szofja: Beszélgetés tanuk nélkül. Színmű 2 felvonásban - Drámák baráti országokból 10. (Budapest, 1983)
NŐ FÉRFI NŐ FÉRFI NŐ FÉRFI NŐ FÉRFI NŐ FÉRFI NŐ FÉRFI NŐ FÉRFI Éa mi hasznod, belőle, ha telefonálsz? Asszonyi pletyka, mocskolódás, csak ez lenne belőle. Nagyon kérlek, ne. Egyszer az életben talán kérhetek tőled valamit. (beletörődve) Szegény Tánya. . . Eleget beszéltünk róla. Kivánok neki minden jót, de most már hagyjuk. Inkább magadról mesélj. Hogy vagy? Mint mindenki. Dolgozom, fáradt vagyok, unok mindent. Még mindig a kisérleti nyulaiddal vesződöl? Azokkal. És disszertálni nem akarsz? Nem tudora. Ellustultam. Ahhoz mindent félre kellene tenni és minden erőt beleadni. Kár. Disszertáljanak a fiatalok. Előbb kellett vol' na rászánnom magam. De akkoriban Gyimka sokat betegeskedett. Csak nem azt akarod mondani, hogy Gyimka az o ka? Persze, hogy nem. Képzeld, felvettünk a labor ba egy fiatal lányt. Az a dolga, hogy elaltas' sa a nyulakat, ő meg ahelyett játszik velük. Simogatja, dédelgeti őket. Meg vagyunk áldva vele ! Egyébként nagyon jól nézel ki. Mintha üdültél volna. Nem is volna semmi bajom, csak Gyimka. • • 25
