Prokofjeva, Szofja: Beszélgetés tanuk nélkül. Színmű 2 felvonásban - Drámák baráti országokból 10. (Budapest, 1983)
Hő FÉRFI HŐ FÉRFI HŐ FÉRFI HŐ FÉRFI Nem csapott botrányt, én legalábbis nem tudok róla. Csak te csinálsz mindenből tragédiát. Én tragédiát? (fáradtan) Jó, jó, nem mondtam semmit. Ne köss bele minden szavamba. Az igazat megvallva, nagyon sajnálom Tatyjánát. Sajnálod. Csak meg ne szakadjon a szived. És ő engem? Ó sajnált engem akkor? Amikor itt hagytál, rohadtul viselkedett velem. Ha telefonáltam és Borka vette fel a kagylót: Tanyka nincs itthon. Akárhányszor hivtam, sosem volt otthon. Közben pedig hallottam, hogy egymás között sugdosnak. És ez volt az én legjobb barátnőm. Félt, hogy elveszti Borkát. Mert Borka meg te elválaszthatatlan jóbarátok voltatok. És Tanyka mindig úgy táncolt, ahogy Borka fütyült. Hallgass! Hogy beszélhetsz igy? Egszerüen átlépett rajtam. Te is megérted a pénzedet, emlékezz csak. Mit akarsz ezzel mondani? Milyen hisztit csaptál Szórókinéknál? Hiába is tagadod, mesélték később. • . Berontasz egy tisztességes családhoz, a háziak épp nekikészülnek, hogy megnézik a tévében a hoki meccset, megteáznak a napi munka után, és ehelyett órákon át hallgatniuk, hogy én milyen aljas disznó vagyok. Végigbőgted az estéjüket, mint egy eszelős, (nevet) És igy jártad végig az összes barátainkat, senkit sem hagytál ki. 9
