Petrusevszkaja, Ljudmila: A huszadik század dalai. Egyfelvonásosok - Drámák baráti országokból 9. (Budapest, 1987)
BU LD I - Magát pedig, kisasszony, megkérnénk, meg kell kérjük. AU — De hová, egyelőre nincs hová mennem. BULDI — Ahová be van jelentve, oda. AU — Én? A volt férjemhez vagyok bejelentve. Ott a felesége meg a gyerek. BULDI — Kisasszony, nem tudom már, hogy hívják, ua vagy mi, értse meg, itt leszünk egy egész hónapig. Ez a mi lakásunk, nem kívánhatja, hogy elviseljünk még egy idegen nőt is! AU — Nem éjszakázhatnék a konyhában? Holnap találok egy másik lakást. Legalábbis elkezdek keresni. BULDI — Azt már nem. Konyháról szó sem lehet. Aztán majd nem talál lakásos megint idekéredzkedik, mi? Erre semmi szükségünk, vegye tudomásul, ilyen-olyan ua. AU — Kihajítana az utcára? Ilyenkor, éjszaka? Kifizettem az egész havi lakbért. BULDI — Láttam, milyen az előszobában a padló. Rendes lány lakásában az ilyesmi elképzelhetetlen. Térdig jár az ember a kaspóban. Ragad az egész a mocsoktól. AU - Mindjárt felmosom. BULDI — Mióta laksz itt, és még egyszer sem mostad fel. S ezt egy idegen lakásban! AU — Megalszom a fürdőszobában, lehet? BULDI — Azt akarod, hogy kihívjuk a rendőrséget? Én mondom, kihúzod a gyufát! AU — Ugyan már! Ha legalább szóltak volna előre! BULDI — A saját környezetemnek sem szoktam szólni, majd pont idegeneknek! Anyámat nem figyelmeztettem, hogy jövünk, neked meg küldtem volna táviratot, mi? Ismeretlen ua, kindirbir. Mindjárt itt lesz a férjem, majd megkapod te a magadét. (Fenyegetően Au felé lép.) AU — Ez nem a maga lakása. BULDI — Mi? Hogy nem az én lakásom? Mindjárt itt lesz a férjem, s akkor majd megtudod, kinek a lakása ez. AU — Nem is a férje. BULDI — Mi? Hogy nekem? Nem a férjem? AU — Tudom, hogy Julja férje. BULDI — Én meg Julja legkedvesebb barátnője vagyok, világos? A barátnőmnél fogok lakni, és kész. 68
