Novkovic, Milica: Kőpárna. Színmű két felvonásban - Drámák baráti országokból 8. (Budapest, 1984)
J /ZDRAVKO/ KRUNA ZDRAVKO KRUNA ZDRAVKO KRUNA ZDRAVKO KRUNA ZDRAVKO KRUNA gaat* Hová menjünk? A hegyre, a vízbe?,..A magasba! /Nevet/ A teheneid bementek a lucernásba* /Kruna kitépi magát az öleléséből és ellöki,/ Te vagy a hibás* Nem én* De igen* Nem* Honnen tudod, amikor még más nővel nem volt dolgod? Nem tudom* /Kruna a kar.iába veti magát*/ /Sir ás nevet egyszerre,/Nem akarok többé más alá feküdni* Nem birok. Inkább a föld alá, mint más férfi alá* Idegen férfi, idegen párna. •• Nézz a szemembe. Nézz a szemembe. Én tudnék szülni, nem rajtam áll* Minden barázdában egy-egy fiút akarok szülni* Én tudnék, Zdravko, Nem lehet az, hogy Simana képes rá, ón meg nem* Minden asszony szül, ón meg nem. Én is tudnék. Nem tettem semmit, nem vétkeztem. Hát akkor miért? Ó, Zdravko, mondd meg, ha tudod! Ó, Istenem, rohadjanak el a csillagjaid! Ó, Istenem, rohadjon el az a kék eged! **, Nincs sehol! Nincs semmi! Csak üresség, 47
