Novkovic, Milica: Kőpárna. Színmű két felvonásban - Drámák baráti országokból 8. (Budapest, 1984)
NOVAK ZDRAVKO NOVAK VUC KO ZDRAVKO NOVAK ZDRAVKO KRSMAN NOVAK KRSMAN NOVAK SIMANA NOVAK SIMANA NOVAK Gondolkozz csak, gondolkozzI De aztán gondold Is meg Jól. Ej, Kraman, osak úgy özönlik hozzá a sok kérő. Az a Mijat is Osojéből, hatszor megkérte már a kezét, aztán tegnap este hetedszer Is kosarat kapott« És mindez miattad« Nincs neki szüksége tolmácsra« Vigyázz I Amit ma megtehetsz«•• Ne gondolkodj már annyit« Mi hibádzik rajta? Túlságosan nagydarab hozzám« Haosak ez a baj, könnyen lefaragsz belőle. Nem kő az, hogy faragni lehessen, Novak bátyám« Ugyan már, ml egy ilyen semmi lány, a te erődhöz képest? Ne koptassátok már annyit a szátokat, Inkább eriggyetek a dolgotokra. Jobban hisz 6 Jelkában, mint ti az Istenben« így igaz. Mozduljatok már* Mindent fölperzsel a nap. Elég a henyélésből. Én megyek, összegyűjtöm még azt a maradék kis szénát, te meg, Zdravkó, eriggy a Nyirfásba és nézd megi most, hogy a farkas megette a juhokat, nyughatik-e Kruna. 38
