Novkovic, Milica: Kőpárna. Színmű két felvonásban - Drámák baráti országokból 8. (Budapest, 1984)
ZDRAVKO NOVAK ZDRAVKO NOVAK SIMANA ZDRAVKO NOVAK KRSMAN ZDRAVKO NOVAK SIMANA KRSMAN SIMANA NOVAK VUC KO NOVAK Ne hidd, hogy azt csinálhatsz, amit akarsz* Ha már túladtam mindenünkön, akkor a Boskóét ▼eszem sorra* Ha Bosko neked adná* Mit? Talán neked fogja adni? Ne jusson föld elég a sírodra se, megmérgeztél vele* Itt vannak a gyermekeink, miért nem gondolsz néha rájuk is? Lehet, hogy maholnap nekik is szükségük lesz valamire* Ez csak magára gondol* Talán bizony te öltözteted, te eteted őket? /Bejön Krsman./ Fölfalták a farkasok a juhaimat a Stanilovioán* Miért nem az embereket, miért a juhokat bántják? Mert a farkasok nem úgy gondolkodnak, mint te, Zdravko* És hányat? Hármat* Ajaj! /Csúfolódva/ Hajaj! Hát persze, hogy megtámadják őket, amikor ti ennyi legelővel mégis odahajtjátok a birkát* Miért ne? Mert a Zdravko Krunájának nehezére esik, hogy őrizze őket? Talán bizony a kos 34
