Novkovic, Milica: Kőpárna. Színmű két felvonásban - Drámák baráti országokból 8. (Budapest, 1984)
/NOVAK/ SIMÁM NOVAK SIMA NA NOVAK SIMANA NOVAK SIMANA NOVAK SIMA NA NOVAK SIMA NA NOVAK SIMANA koztak velem, mintha állandóan tüzet fújtam volna. Most meg már az asszonyok is ki mernek kezdeni velem, •• De bennem aztán emberére aakadt. Az az asszony a férjét szereti és rólad tudni sem akar. Dehogynem! Engem is szeretni fog, ha kell! Ha birnád! De azért csak hagyd békénl Majd ha megfizetett azért, amit tett. Nem tett ő neked semmi rosszat, csak fenyegetett, ha nem hagyod békén,,. Tett ő bizony. Tudod-e mit? Ha reggel idejében ki nem megyek, tönkre ment volna az a két rakomány széna. Valaki széttúrta a boglyákat és úgy hagyta. Képzeld, ha eső jön. Mind az egész ott rohadt volna. És miért nem tudtam erről előbb? Ezt nem ő tette. Hanem ki? Csakis ő! KI merné széttúrni az én boglyáimat? Csak kapjam el! Azt ne merd! Jobbí ha nem találkozunk. Kénytelen volt. Rávitte a baj. Én is megtettem volna. Te sajnálod őt. Sajnálom hát. Hisz annyi könnyet hullat. És 26
