Novkovic, Milica: Kőpárna. Színmű két felvonásban - Drámák baráti országokból 8. (Budapest, 1984)

/MIKIN/ NIKITA MIKIN NIKITA MIKIN NIKITA MIKIN NIKITA MIKIN NIKITA MIKIN NIKITA tói berúgjak és egy lányt raegszéditsek. Nem tudtam, hogy ilyen romlott vagy. Mind az enyém lett, egyet kivéve, ón meg csak azt az egyet szerettem. És melyik volt az? Nem tudom, mondjam-e, A te Perkád, Vuoko szerette, Vucko számára kérted meg a kezét. Na és, miért baj az? Nem is vettem volna el tóle, csak megszorongattam volna egy kiosit, hogy órezzem az erejét. És ki vette el tólem ezt az örömet?,•• Te meg Vucko, Meg is ószült mellettetek. Én mellettem nem lett volna rá ideje. Vigyázz a szádra, Milun! Miket beszélsz. Drágábban már úgyse fizethetek érte, /Megragadja a gallérjánál fogva/ Nem biztos az. Na, gyerünk, tessék /Birkóznak/ Hahahal Eró­­sebben, Nikita, erősebbenl Hahahal Nem érezlek Hova lett az erőd? Hahahal Nem tudsz már kárt tenni bennem. Dögölj meg.

Next

/
Thumbnails
Contents