Mrozek, Sławomir: Egy nyári nap. Dráma három felvonásban - Drámák baráti országokból 7. (Budapest, 1984)

/BA 1*3 IK/vagyis soha. /Szünet/ Igen, soha. Akarhatok én bármit, tervezhetek én bármit, soha nem kapom meg azonnal, soha nem rögtön, mindig csak... Na, mikor? Na, találja ki!.., /Szünet/ Eltalálta. Soha.

Egyszerűen soha. Akárhányszor megpróbálok csinálni vagy elérni valamit, mindig ez a vége. Vagyis hogy egyáltalán nincs vége, mert én állandóan

akarok valamit, én folyton próbálkozom, és mi az eredmény? Hát ez az, hogy semmi. Ne kérdezze, hogy miért, ón sem tudom. A sorsom, vagy micsoda.

... Maga tud úszni? /Szünet/ Biztosan tud, látszik magán. Tud hát, mégpedig remekül. Én viszont nem tudok. Ó, nem mintha nem akartam volna megtanulni! Akartam ón, de még mennyire akartam!

A fiatalságom, hogy úgy mondjam, ezekkel a próbálkozásokkal úszott el. Beiratkoztam különféle úszótanfolyamokra, kitartás is volt bennem, mégsem tanultam meg soha. Csak néhány percig vagyok képes a viz szinén maradni, utána elsüllyedek.

Miért? A Jóisten tudja. Hiszen az alkatom, az izomzatom normális, mozdulataim szabályosak - és mégis, az eredmény nulla. Kell, hogy legyen bennem valami, itt belül. Valami hiba, vagy talán valami hiányzik... Nem gondolja? /Szünet/ Ezt az úszás-dolgot csak a példa kedvéért említettem. Lehet, hogy önmagában hülyén hangzik, de Így va-8