Evarac, Paul: Az ötödik hattyú - Drámák baráti országokból 3. (Budapest, 1984)

/UICA/ MI REA UICA

MI REA

DU F Y

MIREA

DUFY

MIREA

9 nem lenne jó, ha meg kellene bánniuk, hogy eddig támogatták.

Titkár elvtárs, én... nem hi9zem, hogy a dolog ennyire...

Hagyja el, Mirea elvtár9, ne részletezzük. Ismerem magát, ezért vagyok nagyon őszinte.

S mert lehet, hogy egy szép napon... ha C9ak észhez nem tér a lányom... /Nyíltan, sajnálkozva/ Mondja, mit lehet tenni? Csak két lehetőséget látok: vagy kizsuppolni az öccsét valahova jó messzire, ok volna elég, de akkor félek, hogy a lányom - mert bolond - utána szökne ; vagy itt teremteni valami egzisztenciát a számára. Talán nem is követett el olyan nagy., meg fiatal is volt... /Feláll/ Szóval, ha lehet,ne támasszon nehézségeket.

Ha átpasszolja az unokaöccsének a ki9 táncosnőt, 9enki sem mondhat semmit. De jobb végleg megszabadulni tőle. Rosszfóle, hallgasson rám... S gondolja meg, hogy jön a megyei képviselőválasztás. /Eltűnik/

/Visszamegy a fotelhez/ Nyíltan beszélt, hála Titnek. Hogy én Tit miatt protekciót élvezzek... Furcsa. Még jó, hogy idejében kapcsoltam. Előbb majdnem azt hazudtam, hogy Dufy és Tit... 9 ezzel elvágtam volna magam alatt a fát. Most híreszteljem el, hogy Dufy Blasiuval...? A kölyök nem tud semmit, legalábbis remélem. /Egyszerre észreveszi Dufyt aki a szőnyegen a lábához kuporodott. Meghatottan/ Dufy, mióta vagy itt? Mennyire hiányoztál. /Suttogva/ Nem hiszem.

Hidd el. Nagyon, nagyon vágytam utánad.

Boldog vagyok, Silica. El sem tudod képzelni, milyen boldog.

Te vagy a birodalmam, Dufy, a királyságom, az amit - néha úgy érzem - igazán birtokolok az