Evarac, Paul: Az ötödik hattyú - Drámák baráti országokból 3. (Budapest, 1984)

ELSŐ RÉSZ Néhány egyszerű tárggyal - fotellel, állólámpával - Jelzett szobabelső. Később szükség lesz egy konyhai, egy tárgyaló, egy vendéglői asztalra, valamint egy otthoni vagy egy hivatali íróasztalra. Tehát esetenként, a cselek­mény fordulatai szerint változó díszletről van szó. MIREA /a fotelben/ Még van két óra és tíz perc időm. Elkelne most egy barát, /kinéz a kö­zönségre/ Egy barát, aki megért. Tanácsot ad. A gyárban vannak barátaim. Még Pocrovan is barátom... Régi barátom. Együtt jártunk párt iskolára. Ő különleges feladatot kapott; látták, hogy kemény fickó. Volt venne valami könyörtelenség. Mostanra megszelídült; végül is már tizenöt éve .... Engem a minisztérium­ba helyeztek. Irodába. Mit tegyek, igy ala­kult. Szerettem ott, a szervezési osztályon. Egy kicsit el is bukarestiesedtem, Nem köny­­nyen jöttem vissza. Még így sem, hogy keres­kedelmi igazgatónak jöttem. Hiszen fentről jöttem, nem lentről; Sőt, büntetésből, lega­lábbis egyesek szerint, az öcsém miatt. Ami egyébként lehet. Ha ő nincs, most valahol ott vagyok.../Mutatja, hogy fent./ S mindez meg sem történt volna. De hát ilyen a sors. Most tanácskoznak, készülnek a gyűlésre. Ott van Stavar is, aki információkat gyűjtött. Persze ez a kötelessége. Megértem, és nem ha­ragszom rá. Sőt nem is gyanakszom. Nem, Stavar 3

Next

/
Thumbnails
Contents