Evarac, Paul: Az ötödik hattyú - Drámák baráti országokból 3. (Budapest, 1984)
MI REA Mindannyiunknak gyakrabban kellene színházba járni..# Olyan szükséglet ez, amit maga az élet... POCROVAN És mit láttál? MI REA Nem mondta az informátorod? Egy balettet. A Hattyúk tava. POCROVAN Szép volt? MI REA Elég szép. Ha kiváncsi vagy, máskor gyere el velem. Gyertek el mind a ketten. POCROVAN Oké, Vasile. Hát akkor küldd a fiút, azt a /célzatosan/ Blasiut. S örülök, hogy nem hagyod magad. MI REA Nem ón. Hogy is hagynám? POCROVAN Nem i9 szabad. Ha segítségre volna szükséged, egy baráti, egy elvtársi szóra, tudod, hogy... MI REA Tudom, Niki. Köszönöm. POCROVAN S ha komolyan úgy gondolod, hogy egyszer menjünk el együtt egy színházba, mi mindent elkövetünk... Persze valami komoly dologra gondolok, a körülményekhez illőre. MIREA Dó, Niki. Meglátjuk. Még beszélünk róla. /Búcsút int, s visszamegy a fotelhez. Pocrovan eltűnik/ Életemben másodszor voltam az operában* Sosem volt rá időm. De nem is szeretem. Nevetségesnek tartom, hogy amit két perc alatt elmondhatnának, egy félóráig éneklik. Meg aztán azok a naiv történetek, főleg egy gyakorlati ember szemével nézve... Mikor a tóvó a 12 holdraszállá9t mutatja, hogy érdekelhet valakit Luna gróf nyekergóse? Nem 9timmel, nincs összhangban, ahogy Marta is mondta. Persze van, aki ezt kedveli. S elvégre... A kultúra nálunk olcsó tömegcikk, mindenki hozzáférhet és válogathat belőle. Az operában persze sokszor ültem ünnepi műsorokon, az első titkár elvtárssal, a kollégákkal... Meg nagygyűléseken. Egyszer a szín-
