Evarac, Paul: Az ötödik hattyú - Drámák baráti országokból 3. (Budapest, 1984)
DUFY Utálatos vagy. MI REA 1 Rébu9Zokban beszél, ez a szokása. Ne i9 próbáld megérteni. Én húsz éve próbálom, s nem megy. Húsz éve folyton összezavar mindent, ami világos.../Papirt vesz elő/ Már megint kaptam mutatványt a "gyártmányaidból". /Olvassa/: "Megborzong szűz-riadtan az álombéli tér, vad bivalyok vágtája leteperné, de tartom, bár kibuggyan körmöm alól a vér, tartom a trónodat, hogy megálljon Buterpé..." DUFY Szép. Mondd csak el mégegyszer. TIT /Miközben Dufy mintegy "eltáncolja" a verset/ "Megborzong szuz-riadtan az álombéli tér, vad bivalyok robajló vágtája leteperné, de tartom, bár kibuggyan körmöm alól a vér, tartom a trónodat, hogy megálljon, Euterpé; hullnak a hideg árnyak köröttem, nyom a föld, de hallom muzsikádat, az áradót, a győztest; lelkem azimutális csillagpályára lököd, a rög foglya maradjon csupán a szenvedő test." DUFY /Megáll/ Nagyon szép. MI REA Tudod te, mi az, hogy "azimutális csillagDUFY pálya "? Nem egészen. De nem baj. Érzem, mit akar, mit fejez ki. S az olyan szép és tiszta, hallgasd csak meg mégegyszer... /Tit újra szavalni kezd, Dufy táncol. Csengetés./ MI REA Ki az? BLASIU /Kívülről/ Én vagyok, bácsikám, Blasiu. /Mirea egy pillanatig habozik, majd beengedil a roppantul pedáns, fontoskódó fiatalembert/ Dó estét, bácsikám. Megjöttem. /Leteszi a bőröndjét/ MI REA Itt van Tit bácsikád is a... hogy is mondják, menyasszonyával. /Blasiu jólnevelten kezet csókol Dufynak, majd Tithez lép/ TIT Hát hogy vagy, öcskös? 49
