Evarac, Paul: Az ötödik hattyú - Drámák baráti országokból 3. (Budapest, 1984)
/TIT/ MI REA MARTA MI REA MARTA MI REA MARTA MI REA MARTA MI REA ifürdött a fényben, 9zívta az éltető nedveket, ringatózott... Szívjuk csak a nedveket, bátyám, mielőtt felzúgna az Ő9Z orgonája /Eltűnik ./ /Visszamegy a fotelhez, leül/ Szépnek tűnt, amit mondott. Helytelennek, de szépnek... Először figyeltem fel arra, hogy valami lehet nagyon szép, akkor is, ha nem éppen helyes, má9valami meg nagyon helyes, de... /Hirtelen elrémül/ És ő a havason van! Hattyú létére! Botorkál a hóban, 9 fölötte zúg a "tél orgonája"... /mint az előbb/ Izgatott, hogy hatytyúnak mondta magát. S még inkább, hogy felhívott. Gondoltam, elmegyek az operába, é9... meghúzódtam fenn az erkélyen. Nem mint az ünnepségeken a protokoll páholyban, mikor az gyötört, ki miért kapott előttem helyet... Mert gyötört, úgyhogy itthon is mindig megvitattam Martával. /Pongyolában, éjjelre- bekrémezve megjelenik/ Ne légy ideges. Elemezzük ki nyugodtan a hely zetet. Lehet, hogy valamiben hibáztál. Mi az ördögben? ® Te tudod. Mondjuk, késtek a szállítmányok, és Stavar. jelentette. Másképp nem lehet, hogy Pausescu előtted üljön... hacsak tényleg ki nem nevezik osztályvezetőnek a központba. Egyelőre éppen olyan igazgató, mint ón. É9 hol? A müszálfonódában, egy kisebb vállalatnál. Lehet egyszerű tévedés is. Gondolod? C9ak felteszem, de nem fogadom el, mint magyarázatot. Lássuk tovább. Milyen viszonyban vagy Colceruval? Sóban. 38
