Evarac, Paul: Az ötödik hattyú - Drámák baráti országokból 3. (Budapest, 1984)
/DUFY/ MIREA DUFY MIREA DUFY MIREA DUFY MIREA DUFY MIREA DUFY MIREA DUFY MIREA DUFY MIREA DUFY MIREA tál róla? Nem sokat. Mit végeztél? Technikumot, aztán közgazdaságot. S egy felsőfokú... És ott nem tanitják Pánt? A nevetőt, a szökdelőt, a termékenyítőt? Pedig dák szerzet... Hogyhogy, sem a technikumban, sem a közgazdaságin nem tanítják? Nem. Semmi köze ... Mindenhez van köze és mindenkihez. Minden nö elé kiszökik a bozótból, és megkorbácsolja... /mint akit szórakoztat, amit hall/: Miért? Csak úgy. Hogy felizgassa, hogy mozgásra késztesse őket. Rajta, conbrió... Most táncolnék egyet itt a pázsiton. Nem szabad. Nézd a táblát. Mondjuk, hogy nem tudok olvasni. De én tudok. Hát mondjuk, hogy te sem tudsz. Vagy hogy más nyelven írták ki, nem "pánul". Mondjuk, hogy te vagy Pán... Én?... Igen, és alszol. Telezabáltad magad nagy kövekkel és alszol. De egyszerre felébredsz és előveszed a furulyádat vagy sípodat, amid van. Nincs semmim. Az nem lehet. Keresd csak meg. Biztosan van valami muzsikáló szerszámod... Aludtál egy bokorban. De jött egy kecske, felköltött; jött egy cinege, megcsipdese11 ; jött egy nimfa, egy bacchánsnő és felajzott... /lerúgja a cipőjét/ Bakkecske-szakállad nőtt... /csábosán piruettezik a kulisszák felé/ S egyszeresek összegurulsz vele a vizes fűben... /kezében a lány cipőjével/ Állj meg Dufy. Itt tilos belemenni /Eltűnik/. 27
