Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Történelem - Bicsok Zoltán–Kósa Béla: „…hogy itten Csíkban is egy patika állíttassék fel, szükségesnek látszik…” Adalékok az első csíkszéki patikák történetéhez (1808–1855)
Adalékok az első csíkszéld patikák történetéhez (1808-1855) után, annak gyógyszertárát, ideiglenes jelleggel Bay János működtette, aki a korábbi években Csíkszeredában tartott fenn patikát. O azonban vélhetően csak néhány hétig felügyelte a készletet, legalábbis a Főkormányszék egyik 1837-ből származó leirata ezt a feltevést erősíti: „Boy Jánosnak az írt városban [ti. Csíkszeredában] ennek előtte fenn állott patikája már tökélletesen megszűnt, és az egész szék kebelében más patika jelenleg sebolt sincsen. 1836-1840 táján Bay Gyergyószentmiklóson élt ugyan, de hogy itt gyógyszertárat működtetett volna, azt egyelőre források nem igazolják. Róla, ahogy Tamássikról is, még lesz szó alább, a szépvízi és a Csíkszeredái patikák kapcsán. Ernst Joseph Fröhlich (1808 k.-í) Az 1840-es években nagyobbrészt közvetett bizonyítékok igazolják a gyergyószentmiklósi patika újraindulását. Ilyen Csíki Péter székorvos 1841. március 19-ei jelentése, melyben a Gubernium egyik korábbi leiratára válaszolva megjegyzi, hogy mind a gyergyószentmiklósi, mind a szépvízi patika működésére vonatkozóan már 1840 októberében beadta észrevételeit Csíkszék tisztségéhez, mely jelentése a Főkormányszékhez lett volna küldendő.92 93 Boér László székorvos 1841. novemberi jelentésében név nélkül emlegeti a szék két patikusát, akiknek egyike bizonyosan Tamássik István, aki akkoriban Szépvízen működött.94 Ugyancsak Boér székorvos írja 1842 szeptemberében, Tamássik anyagi helyzetére utalva, hogy ha a szépvízi patikus tönkremenne „[...] a szegény betegek az elkerülhetetlen szükséges gyógyszereket vagy Gyergyóból vagy Udvarhellyröl vagy pedig 92 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CCXLV/149. 93 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CCXXXVII/14. 94 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára — Iratok, CCXXXVIII/46. 95 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CCXLV/149. 96 Péter H. Mária szerint eperjesi származású volt, 1833-ban Pesten diplomázott 25 éves korában. - Péter 2013, II, 432. 97 Csiky 2002, 168. 98 Rnlhmh, F 47 Egyházi anyakönyvek gyűjteménye, 272. reg. 83, 101, 119, 135; 275. reg. 12, 26, 61; 276. reg. 41. Háromszékről nagy károkkal és hátramaradásokkal lésznek kéntelenek hozattatni. ’95 Az ismeretlenség homályába vesző patikust a gyergyószentmiklósi római katolikus plébánia anyakönyvei segítenek azonosítani. Az evangélikus vallású Ernst Joseph Fröhlichről (1808 k.-?) van szó,96 97 aki 1841-ben Gyergyószentmiklóson vette feleségül az örmény származású Lázár Rozáliát,9/ gyermekeik pedig az 1840-1850-es évek folyamán születtek: Ludmilla Malvina 1842-ben, Flieronymus Odillo 1844-ben, Julius Victor 1846-ban, Lajos Vilmos 1848-ben, Béla Péter 1851-ben, Ferenc Kornél 1852-ben, Ernő Antal József 1857-ben és Irén Hermina Katalin 1859-ben.98 Az apát mindvégig gyógyszerészként jegyezték be az anyakönyvekbe, bizonyosnak látszik tehát, hogy Ernst Fröhlich 1841-1859 között folyamatosan patikusként működött.99 1849 késő őszén, Tamássik István Csíkszeredái patikussal és még sokakkal együtt- vélhetően szabadságharcos tevékenysége miatt- vizsgálati fogságban tartották Csíksomlyón.100 Péter H. Mária Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai című munkájának mindkét kiadásában tárgyalja Eránosz Bogdán örmény gyógyszerész gyergyószentmiklósi pályakezdését, ennek kapcsán olvashatjuk, hogy miután Eránosz tanulmányait Pesten befejezte, 1874-ben megvásárolta szülővárosában Bíró Mór gyógyszerész örököseitől az Arany Sas patikát és a gyógytári jogot, „valamint a Fröhlich Ernő házában lévő gyógytárban és ahhoz tartozó helyiségben található minden gyógyszert, anyagokat, készleteket és bútorzatot”.101 Fröhlich patikáját - amely a város főterén, az egykori Bocsánczy-házban (utóbb Korbuly-ház) működött - Bíró Mór, majd 99 Péter H. Mária szerint Fröhlich Ernő 1840-1873 között működtette Gyergyószentmiklóson az Arany Szarvas [!] gyógyszertárat. Máshol pedig azt állítja, hogy id. Szathmáry János 1868-ban az egykor [kiemelés tőlünk] Fröhlich Ernő tulajdonában volt gyógyszertárban volt alkalmazott. - Péter 2013, II, 101, 353. Ezek alapján nem világos, hogy Fröhlich meddig tulajdonolta a gyergyószentmiklósi patikát, és természetesen az Arany Sas patikáról van szó. 100 Rnlhmh, F 68 A csíksomlyói császári-királyi kerületi biztosság levéltára, CLVII/8. 1. 101 Idézi Péter 2002, 330; Péter 2013, II, 78. TÖRTÉNELEM [ ISTORIE i HISTORY 71
