Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Történelem - Róth András Lajos: Ne utáld az aranyat azért, mert szurkos erszényben vagyon (Menda graviora sic corrigenda)
Ne utáld az aranyat azért, mert szurkos erszényben vagyon megjelentettünk. Ha kegyes olvasó valamit ennél jobbat tudsz közeid velem keresztyéni szeretettel!’121 Több száz kiadvány átnézése után kimondhatjuk, hogy a szerzőknek, kiadóknak a hibákra és javításukra vonatkozó megjegyzései sok hasonlóságot, néha azonosságot mutatnak és a nemzetközi gyakorlatban talált szófordulatok fordításaival élnek nagyon szívesen. Szokásos formula, hogy a hibákért az olvasó a nyomdásznak meg kell bocsátania, főleg ha az nem volt magyar: yrA nyomtató ha valami vétket töt a nyomásba, meg kell neki bocsátani, mert nem tud magyarul,”122 yrAz több vétkeknek, tudni illik, melyek a bőtökben vadnak te magad légy kegyes bírója - írja a nyomdász Hoffhalter Raphael, Werbőczy István 1565-ös Magyar decretumá-ban.123 124 Pósaházi is az olvasót kéri, hogy legyen engedékenyebb a betűszedő iránt, mondván ,/Lz aprólékosabb fogyatkozásokat maga a jó olvasó vagy igazítsa el vagy engedje meg24 a betűszedőknek!' Abádi Benedek úgy próbálja elnyerni olvasói engedékenységét, hogy jobb felkészülésre tesz ígéretet soron következő munkája esetén: ,ylzirt mondám atyámfia, hogy ha én tereád való tekintetből ez munkát fel vüttem te is kevés vitket megengegy mostan, és az első munkánkat jó néven vegyed, ennek utána kegiglen [pediglen] meglátod hogy az kegyelmes Istennek akaratából jobban hozzá készülök, hogy jó módon szolgálhassák a kereszténeknek ez féle dologban!'125 A hibajegyzék megnevezése Európában többnyire latinosán az errata!corrigenda szavakkal történt, mondanunk sem kell, hogy a latin kultúra előtti fejhajtásként. A magyar nyelvben is ezt a formulát használták sokáig. Találkozunk néhol a atpákpáxá (sphalmata) ógörög formával is, de ez kevésbé terjedt el. Az olvasót ebben — a megigazításról való jegyzés- ben126 — kellett inteni a megmaradt hibákra, itt lehetett jelezni, megjegyezni, megmutatni, lajstromba, katalógusba127 foglalni, dombocskdod1*, rakásba gyűjteni,129 aminek alapján kijavíthatta, 121 Tolnai 1632. 122 Telegdi 1577. 123 Veres 1565. 124 Azaz engedje meg a nyomdásznak, hogy hibázhasson. Ld: Pósaházi 1669. 123 Sylvester 1541. 126 Telegdi 1577. 127 Erratorum catalogus Ld: Hunnius 1602. 128 Geleji 1649. megigazíthatta, hely (éjre hozháttá, corrigáAiatta, megemendá/hatta, jó végre magyarázhatta a keresztyén olvasó „az több aprólék dolgokkal egyetemben' .13° Ezek segítségével megjobbíthatta saját példányát, kisepregetve a hibákat tovább már akadék nélkül olvashatott. A helyesbítés tehát, szerzői, nyomdászi segítséggel történt, hol kérő, hol utasító, hol felszólító hangnemben. ITeltai a „Te magod atyámfia, keresztyén olvasó egy téntás pennával megigazíthatod a vétket" szavakkal utasítja az olvasót a korrektúrára.131 ,Aki olvassa s eszébe vészi - kéri Kászoni János 1647-ben -, ne nehezteüye pennájával megjobbítani, mivel most, hogy azokat egy rendbe leírjam, sem a nyomtatók nem várhattyák, sem énnekem idom s alkalmatosságom hozzá nincsen." vil Nógrádi Mátyás 1672-ben az utolszori intés-ben, melyet az Idvösség kapuja című művéhez csatol, a hibák korrigálásában szintén az olvasó jóindulatára számít. Amint írja ,A betűfordítás, elhagyás, Szentírásbéli versnek nem jól nyomtatása, többítése valahol találtatik e munkában és más aprólék dolgocskák is, eligazíthatják a kegyes olvasók maguktól is, csak légyen hitek és jó lelkiisméretek".133 Az olvasó szövegértésére való hivatkozás is több helyen előfordul. Balassi Bálintnál: „noha nem minden aprólék fogyatkozást jedzettem fel, tudván, hogy ötfélét kiki mind magától is aki magyar eszébe vehet."Majdnem azonos szavakkal utal erre Draskovich János is pl. a Horologii principum, az az feiedelmek oraianak második keonyve című fordításában.135 „Nincs oly derekas vétek benne, mely- lyen az olvasó felettébb megakadgyon, kiváltképpen ha a kömyül levő dolgok értelmével, az ollyan vétkesen nyomtatott igiket öszvevetí' - állítja szintén Kászoni.136 András Sámuel, Elmés és mulatságos rövid anekdoták... című művében, nem is tartotta fontosnak a sajtóhibákat kijavítani, mondván „mert akármely Ejrdemes]. Olvasó is azokot intés nélkül igen könnyen megjobbíthatja, és úgy olvashatja, amint 129 Szatthmári 1650. 130 Margitai 1616. 131 Heltai 1571. 132 Kászoni 1647. 133 Nógrádi 1672. 134 Balassi 1606. 135 Draskovich 1610. 136 Kászoni 1647. TÖRTÉNELEM 1 ISTORIE 1 HISTORY 183
