Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)

Történelem - Kiss Krisztián Bálint: Székelyföldi nyomdák, kiadók, könyvkereskedők, újságok, folyóiratok és helyi lapok (1867–1918)

Kis Krisztián Bálint A tanulmány táblázatos és számszerűsített ösz- szefoglalással, valamint fölhasznált irodalomjegy­zékkel zárul. Székelyföldi nyomdák, kiadók és könyvkereskedők Székelyföldön az első nyomdahellyel kétségkí­vül Csíksomlyó büszkélkedhet, egyúttal ez az of­ficina egyeduralkodó is a 17. században. A máso­dik székelyföldi nyomda, az első marosvásárhelyi műhely 1785-ben állíttatott föl. Ezenkívül még egy helyi nyomdaalapításról és működő officiná­ról tudunk a 18. században, mindjárt a következő esztendőből. Az összes többi székelyföldi nyom­dát csupán a 19. század folyamán, egyes települé­seken pedig csak a 20. század első két évtizedében hozták létre. A székelyföldi nyomdahelyek és azon belül a nyomdászok számbavételénél teljességre töre­kedtünk, de tisztában vagyunk azzal, hogy ta­nulmányunk nem lehet hibátlan és hiánytalan. Nem foglalkozunk pl. a vándornyomdászokkal és a vándor könyvárusokkal, akik vállát nem­csak a kiadványok képletes és fizikai súlya, il­letve eladhatóságuk bizonytalansága nyomta, hanem még a hosszú kereskedelmi utak nehézsé­gei is. Vizsgálódásunkat széles időbeli horizonton kezdjük, valamennyi nyomdahelyet föltüntetünk a kezdetektől korszakunk végéig, amelyre ráleltünk. Alapelvünk a következő: a nyomdásztelepülések az első műhelyalapítás időrendjét követik (zárójelbe kerültek a „nagy háború” előtti utolsó békeév, az 1913. évi közigazgatási helyzet és állapot adatai; a vármegye (vm.) és azon belül a települési státusz -, ahol ez utóbbit nem tüntettük föl, az a telepü­lés egyszerű községnek minősült —, valamint a la­kosságszám — 1.). A már nem működő nyomdákat, 2 Ez utóbbiak föllelt bibliográfiai adatait lábjegyzetben rögzítettük. Megjegyzés: a terjedelmi lehetőségeket és az ésszerűséget szem előtt tartva külön már nem jelöljük a nyomdát, illetve a nyomdászt, és mindig csak az első kiad­vány esetén adjuk meg a kiadás helyét is - a továbbiakban az ugyanott (Uo.) jelölést használjuk. Hasonlóan járunk el a szerzők esetében is, amennyiben az egymás mellett sze­replő művek szerzője ugyanaz a személy (ugyanő — Uő.). Ugyancsak közhasználatban van és mi is alkalmazzuk a kiadási évszám megjelölése nélkül megjelent művek esetén illetve a korábban létrehozott műhelyek alapítási évszámát ugyancsak zárójelbe tettük, s ugyanígy jártunk el az esetben is, ha a nyomda a vizsgált idő­szak után is működött. Ezzel remélhetőleg kettős célt is sikerült elérnünk: egyfelől néhány alapin­formáció erejéig tájékozódhatunk a korábban mű­ködő nyomdákról, másfelől kapunk rálátást arra vonatkozóan is, hogy mely nyomdák „élték túl” az I. világháborút. Mindezek mellett igyekeztük számba venni a vizsgált korszakban megjelent mű­veket, kitekintéssel jó néhány érdekes és értékes könyvre, helytörténeti-helyismereti, illetve egyéb kiadványra.2 Külön nem jeleztük, ha az adott te­lepülésen nem találtunk nyomdát, nyomdászt, kiadót,3 illetve könyvkereskedőt. Ugyancsak nem alakítottunk külön csoportot a kiadókból. Ezek ugyanis részben a nyomdatulajdonosok, a közigaz­gatási szervek, a különféle (egyházi és világi) in­tézmények, szervezetek, a könyv-, folyóirat-, illet­ve lapszerkesztők, sőt nem ritkán a szerzők közül kerültek ki. Ezeket nyilvánvalóan a kiadványoknál pontosan megjelöltük. Csíksomlyó (Csík vm.) Zárda nyomda (1676)—1896? A csíksomlyói ferences nyomda és könyvkötő műhely korszakunkban még szűk három évtize­dig működött, tevékenysége a könyvkereskedők évkönyvének tanúsága szerint a Millennium esz­tendejéig, 1896-ig4 tartott.5 Marosvásárhely (Maros-Torda vm. székhelye — 25517 1.) (Kaprontzai Nyerges Ádám nyomdája, 1785— 1794) Evangélikus Református Kollégium Nyomdája, (1786)—1913 (Lőtsei Spillenberg László kiadó, könyvkereske­dő; 1829-1839) szokásos rövidítést (é. n.). 3 és/vagy kiadványt 4 A magyar honfoglalás ezredik évfordulójának ünnepi éve. 5 A nyomda és könyvkötő műhely tevékenységét a nyom­tatványok, illetve kötések tükrében ld.: A csíksomlyói feren­ces nyomda és könyvkötő műhely. A csíksomlyói ferences nyom­dászok és könyvkötők emlékére. Kiállítási katalógus, Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda, 2007. 90

Next

/
Thumbnails
Contents