Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Történelem - Bicsok Zoltán–Kósa Béla: „…hogy itten Csíkban is egy patika állíttassék fel, szükségesnek látszik…” Adalékok az első csíkszéki patikák történetéhez (1808–1855)
Bicsofc Zoltán - Kása Béla polgári gyógyszerésznek kellett átvenni.115 Nyilvánvalónak látszik, hogy a szakszerű tárolást a patika raktárhelyiségében lehetett biztosítani. Hogy 1830-ban megfelelő körülmények között működhetett a Csíkszeredái patika, annak másik, közvetett bizonyítéka is van. 1830. november 10-én ugyanis Sándor Mihály főkirálybíró a szék két, Gyergyószentmiklóson és Csíkszeredában működő patikusához fogalmazott átiratot, ismertetve velük azt a Főhadparancsnokságtól érkezett leiratot, mely szerint a katonarendűek ellátására szolgáló patikai szerek ára megváltozott.116 1831-ben újból előtérbe került egy örökzöld téma, a veszélyes anyagok forgalmazásának ügye. A Gubernium - visszautalva egy 1825-ben kiadott rendeletére, mely szerint a törvényhatósági orvos vagy a helybéli sebész rendelvénye alapján, illetve „az illető dirigens publicus tiszt subscriptioja után” lehet ilyen anyagokkal az ügyfeleket (jellemzően mesterembereket) kiszolgálni -1831 áprilisában kénytelen volt újból elővenni az ügyet, elsősorban közigazgatási szempontok miatt. Ugyanis számos, a vármegyék/székek függésében lévő város főbírája vette magának a bátorságot, hogy ilyen rendelvényt bocsásson ki, holott arra joga nem volt, „dirigens publicus tiszt” alatt ugyanis a Főkormányszék csak a törvényhatósági főtiszteket és helyetteseiket, valamint az azoknak alá nem rendelt városok főbíráit értette. A leirat külön is szóba hozza Csíkszeredát, nem véletlenül, hiszen ezekben az években számos hatáskörbeli vita zajlott a város és a szék vezetése között. „Ezennel meghagyatik Kegyelmeteknek, hogy az azon nemes szék kebelében lévő Csik-Szereda várossá magistratussának, és minden magok kebelekben lévő patikáriusoknak adják tudtokra, hogy az érdeklett helység főbírájának mérges szereket még az azokat mesterségek folytatásában használó mester emberek számára sem lévén szabadságok adsignálni, azon szerek a patikáriusok által egyedül a fenn meghatározott mód szerént, ti. a mester embereket esmérö orvos doktorok vagy 115 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CXCIX/25. 116 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CCI/52. 117 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CCV/29. 118 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CCX/14. 119 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CCXIII/77.; Az egyetemi levéltári adatok szerint Zala megyei, kanizsai rendszerénti seborvosok praescriptiojára, és a hellyes értelemben vett dirigens megyebéli publicus tiszt subscriptioja után adattassanak ki. ’117 A következő adat Bay Csíkszeredái működésére vonatkozóan két évvel későbbről való. 1833. március 4-én kelt és Sándor Mihály főkirálybíróhoz beterjesztett panaszbeadványában a patikus azt sérelmezi - mint írja: már sokadjára - hogy a kolerások részére Csíki székorvos által felírt és a szék kontójára kiadott gyógyszereket senki nem fizette ki. Vélhetően az 1831. évi nagy kolerajárvány betegeiről van szó.118 Fennmaradt Csíki József 1834. október 30-i jelentése, melynek melléklete, a csíkszéki egészségügyi személyzetről készített táblázatos kimutatás számos értékes adalékkal szolgál Bay János személyi adatai tekintetében. Eszerint a Csíkszeredái patikus tanulmányait Pesten végezte (az oklevélszerzés évének rovata nincs kitöltve), a tartományi pénztárból fizetést nem kap, szolgálati ideje nincs (!), szláv (?) származású, katolikus vallású, 36 éves, ismeri a német, magyar, szláv (?), illír (szerb) és latin nyelvet.119 Ebben az időszakban rendkívül kínos, tettle- gességig fajuló incidense volt a patikusnak a szék egyik befolyásos földbirtokosával, csíkszentmihályi Biális László ülnökkel. Érdekes, hogy ügyével Bay nem a főkirálybíróhoz, hanem közvetlenül a Főkormányszékhez fordult — talán nem véletlenül, mert mint írja, a szokásos úton két évig se kapott volna jogorvoslatot. Az 1833 szeptemberében kelt panaszbeadvány kulcsfontosságú Bay pályájának alakulása szempontjából, megvilágítja ugyanis a Biális-ügy részleteit és érthetőbbé teszi azt is, miért tűnik el hamarosan a patikus Csíkból. Eszerint Biális László 1832 júliusában nyitott kontót a patikusnál, de 3 ezüstforint 40 krajcárnyi adósságát egy év alatt sem törlesztette, sőt újabb kontókat kívánt nyitni, Bay pedig több rendben sem volt hajlandó hitelre kiszolgálni. Végül a patikus 1833. szeptember 12-én feleségének szekeret fogadott és elküldte Csíkszentmihályra, az adósság felhajszületésű, római katolikus, özvegy édesanyját Erzsébetnek hívták. 1821-ben, 26 esztendősen kezdte tanulmányait, 1823. szeptember 1-jén szigorlatozott, másnap kapta a diplomáját. - Sel, 1/c Szigorlati jegyzőkönyvek. II. 69; 1/d Osztályozási könyvek V. 449; 1/f Végzett hallgatók jegyzéke II. 134. 74
