Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)

Történelem - Bicsok Zoltán–Kósa Béla: „…hogy itten Csíkban is egy patika állíttassék fel, szükségesnek látszik…” Adalékok az első csíkszéki patikák történetéhez (1808–1855)

Adalékok az első csíkszéki patikák történetéhez (1808-1855) Viszonylag hamar, már 1827. július 23-án kiadásra került a Bay János részére szóló patika­nyitási engedély, Csíkszék közönségéhez és Csík­szereda város magisztrátusához címezve: „ezen Királlyi Fő Kormány Szék [...] úgy találja, hogy (:Csik Szeredába:) a Kegyelmetek várossába, me Ily a Szék közepén esik, egy civilis közönséges patikának felállítása szükséges, melyre nézve az írt patikári- usnak ollyan móddal engedi meg ezen Királlyi Fő Igazgató Tanács a Csík Szeredába (:a Kegyelmetek várossába:) léendö patika ki nyitását, hogy ha a ka­tonai részről valamelly akadálly adná elő magát ez iránt — amit csakugyan remélleni nem lehet, mint hogy ezen tárgyba, innen, mai napról a Tartomány­béli Fő Hadi Vezérség megkerestetett — tehát azon reménytelen esetbe Báy János akár Martonfalván, akár Szépvizen nyithasson patikát, melly is Kegyel­meteknek [...] olly hozzá adással iratik meg, hogy Kegyelmetek is a magok részéről igyekezzenek az elő fordulható akadállyokot a legjobb móddal annyival is inkább elhárintani, hogy ezen fel állítandó civilis patika a katonai patikának semmi praejudiciumára nincsen. ”109 Amint a Főkormányszék október 26-i leiratából kiderül, a gyógyszertár-létesítés gondola­tát a Főhadparancsnokság október 5-én kelt, az I. székely gyalogezred szeptember 22-ei véleményére alapozott jelentése sem ellenezte, egy feltétellel: „hogy említett Bay János hathatóson arra intessék, hogy ö magát semmi féle, és a katonai jurisdictio alá tartozók közte lehető nyavalyának gyógyításá­ba (:mint ezt sok patikáriusok szokták cselekedni, kivált a hol orvos kevés van:), bele elegyitteni, és a katonai juris dicto alatt lévők közül valakinek orvosi praescriptio nélkül orvosságot patikából ki adni ne merészeljen. ’110 * Fennmaradt Csíki József székorvos 1828. áp­rilis 22-én kelt jelentése, amelyben a Csíkszeredái patikára vonatkozóan a következőket jegyzi meg: „nemes Csik Szere da vagy Martonfalvába kegyel­mesen meg engedtetett patika fel állítása sok részek­be gyengélkedik, következésképpen a lejendő meg vizsgálásra nem vitődhetik sok héjánosságra néz­ve” }n Úgy látszik, Bay János patikája a gyors en­109 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CLXXXVIII/43.; Mnl ol, F 46 Gubernium Transylvanicum Levéltára — Ügyiratok, 1827/6824. 110 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára — Iratok, CXC/56.; Mnl ol, F 46 Gubernium Transylvanicum Levéltára - Ügy­iratok, 1827/10163. gedélyezés dacára sem tudott megfelelni a vonat­kozó szabályoknak. Ennek vélhetően anyagi okai voltak, hiszen megfelelő ingatlan bérbe vétele, a szükséges bútorzat és eszközök (mérőedények, tégelyek, mozsarak stb.) valamint a gyógyszerek és gyógyszerkészítéshez szükséges alapanyagok beszerzése jelentős anyagi ráfordítást igényelt. Fél évvel később sem volt sokkal jobb a helyzet. Ugyanazon Csíki székorvos 1829. október 23-i jelentésében emlékeztet, hogy a Csíkszeredái pol­gári patika már az előző vizitáció alkalmával is „még számos defectussal, héjánossággal” bírt,112 és annak ellenére, hogy ígéretet kapott miszerint októberre minden bizonnyal megfelel majd a tör­vényes előírásoknak, a hiányosságok fennállnak, így még nem kezdett működni, következésképp ellenőrzésére sem kerülhet sor. Amint a jelentés­ből kitűnik, Csíki már korábban is felvilágosítot­ta a patikust, „hogy csak azon esetbe volna hellyes uttya patikát nyitani, mód szerént árulni, tudni il­lik amidőn patikája az felsőbbség kegyelmesen meg hagyatott rendeléseivel meg egyezne, külömbben nem. Mivel az illyen rendetlen patikabéli vakme­rő ki adások a publicumnak nem hasznára, ha­nem kárára céloz lenni. ’'Alapvető hiányosságként rója fel a székorvos, hogy elavult, 1820-ból való és igen elhasználódott árszabályzattal rendelke­zik,113 „megronggált, szinte a nyomtatást se lehet jól esmérni [...], melynél fogva tetszések szerént sáfárkodnak és nem patikáriuskodnak. ” Követke­zésképp, „az illyen rendetlen, egyenetlen, tetszések szerént hatalmaskodó” gyógyszerésznek patikája mindaddig elzárás alatt marad, amíg azt „úgy organizálja és fel állítja, hogy a normalis kegyel­mes rendeléseknek nem ellenére, hanem azzal meg egyezve találtassék”.nA Időközben talán mégis rendeződhettek a mű­ködési feltételek, hiszen két 1830 januárjában kelt átirat-fogalmazványból is arról értesülünk, hogy a Főkormányszék intézkedése nyomán 25 font klórsavas meszet szállítottak Brassóból Csík­szeredába, az I. székely gyalogezred parancsnok­ságára, melyet szakszerű tárolás végett a helyi 111 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CXCI/64. 112 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CXCVI/97. 113 Vélhetően a Taxa medicamentorum in pharmacopoea austriaca, melynek 1819. évi kiadása megvan: Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CXLIX/50. 114 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CXCVI/97. TÖRTÉNELEM I ISTORIE l HISTORY 73

Next

/
Thumbnails
Contents